A járvány az élet minden területén éreztette hatását, amely különböző érzelmeket és benyomásokat váltott ki az emberekből. Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék volt munkatársa versbe foglalta tapasztalatait, amelyet Domokos László az olvasók figyelmébe ajánl.
Báger Gusztáv: A természet visszavág
Megrázó tapasztalat
Ha közelébe visz a sejtés.
a véletlen olyanná válik, mint a Soha.
Keblére ölel majd a szenvtelen űr.
Arcodra hull az ámulat csillámpora.
Ha a szemedhez érsz óvatlanul,
s megérint az idegen lehelet.
Fáj a levegő. A lelked összemegy.
Lassú tűzön lángol mindened.
Ha a vég nélküli vágta végre le(h)ül.
Erősebb karantén lesz ez a testen belül.
A rontás kontextusában zöngétlen zönge.
Messze kerül a lélek, akár egy ötlet.
Óvatosságban az Én hűtlen őrláng.
Leköti figyelmét a népi össztánc!
A szolidaritás és a képmutatás
csupa szeretetből egymásba vág.
Szűnjön meg már az árnyékbeszéd,
A virtuális érintkezés.
Hulljon szívekből ki a lakat s az inga.
Tündököljön egy új sarkcsillag.
