Megjelent az ÁSZ legfrissebb elemzése, amely a lakosság pénzügyi sérülékenységének 2007-2019. közötti változását mutatja be. Az ÁSZ elemzői rámutatnak: a lakossági hitelezés 2017-től megkezdődött dinamikus növekedése nem járt együtt a lakosság pénzügyi sérülékenységének olyan mértékű növekedésével, mint ami a 2008-ban kirobbant válságot megelőző évek lakossági eladósodását jellemezte, ugyanakkor továbbra is vannak kockázatok.
Az időszak első éveit a lakosság eladósodottságának jelentős növekedése jellemezte, amelynek kockázatait a 2008. végén kirobbant pénzügyi válság nyilvánvalóvá tette. Az ezt követő években a háztartások alig tudtak, illetve mertek kölcsönöket felvenni. Az utóbbi két-három évben azonban ismét dinamikusan nő a lakosság hitelfelvétele. „Együtt jár-e ez a lakosság pénzügyi sérülékenységének növekedésével?” – az elemző munka megkezdésekor még ez volt a fő kérdés. Jelenleg azonban inkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy ilyen visszatekintő elemzés milyen tanulsággal szolgál a járvány miatti veszélyhelyzet, és az azt követő újraindulás számára. Többel is. Az első alapvető üzenet az, hogy a „megtakarítás” a magyar lakosság döntő többsége számára nem szitokszó. Honfitársaink százezrei inkább azokra gondolnak indulattal, akik 2005 és 2008. között nem figyelmeztették őket a svájci frank alapú kölcsön felvételének kockázataira. A következményeket ismertek. Az érintettek a saját kárukon tapasztalták meg, hogy mit jelent a pénzügyi sérülékenység.
A magyar háztartások többsége megtanulta a leckét. 2010-től kezdődően gyors ütemben kezdett növekedni a lakosság nettó megtakarítása, részben a korábbi hitelek visszafizetése, részben az új megtakarítások következtében. A lakosság pénzügyi tudatosságának erősödése, valamint a számos állami intézkedés következtében a lakosság megtakarítási hajlandósága nőtt. A lakossági hitelfelvétel 2017-ben megkezdődő dinamikus bővülése sem járt együtt a háztartások pénzügyi sérülékenységének számottevő növekedésével, azaz normál körülmények között nem állt fenn a lakosság hitelek tömeges vissza nem fizetésének a kockázata. Ezen a ponton tudjuk az elemzés másik fontos tanulságát megfogalmazni: a hitelfelvétel mindig növeli egy háztartás pénzügyi sérülékenységét. Ezt a mostani járvány kegyetlenül megmutatta, hiszen ismét kormányzati intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy sok ezer háztartás fizetésképtelenné válását el lehessen kerülni.
Az elemzés harmadik üzenete mégsem az, hogy „emberek ne vegyetek fel hitelt”, mivel a hitelfelvétel a beruházások és a fogyasztás előrehozatalának, és ezen keresztül a gazdaság élénkítésének fontos eszköze. A jelen elemzés is azt mutatja be, hogy egy gazdaságilag kedvező időszakban a lakosság tudatos megtakarításai és célszerű hitelfelvételei nemcsak a lakosság pénzügyi sérülékenységét csökkentették, hanem a magyar gazdaság kiegyensúlyozott és dinamikus növekedéséhez is hozzájárultak. Az elemzés harmadik, mának is szóló üzenete az, hogy a hitelfelvételt és a megtakarítást helytelen egymással szembeállítani. Valójában ugyanannak a dolognak a két oldaláról van szó. A háztartások szintjén ez azt jelenti, hogy az a család hitelképes, amely a hitelfelvételt követően meg tud takarítani, hiszen a törlesztő részleteket a család jövőbeni jövedelméből kell megspórolni.
A mostani helyzetben is aktuális tanulságok megfogalmazása mellett az elemzés elsősorban arról szól, hogy egy dinamikusan növekvő gazdaságban a háztartásoknak milyen pénzügyi kockázatokat célszerű vállalniuk. Abban a reményben ajánlom az elemzést az olvasók figyelmébe, hogy rövidesen ismét ez lesz az időszerű kérdés.
A számvevőszéki elemzést teljes terjedelemben ide kattintva érheti el.
