A változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem sodortatjuk magunkat az árral, hanem az áradást kihasználva megpróbálunk gyorsabban úszni. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Úszóleckék a közgazdaság mély vízében
2020-11-02 04:00
A járvány gazdasági hatásainak kezelése során prioritást kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a járvány által felgyorsított átalakulás során versenyképességet biztosítanak a magyar emberek és a magyar vállalkozások számára. Az Állami Számvevőszék elnökeként büszke vagyok arra, hogy az ÁSZ nem most mondja ezt, hanem már a járvány kitörésekor megfogalmazta és a Kormány illetékeseihez eljuttatta a változásmenedzsmentet szolgáló intézkedések kiválasztására vonatkozó helyénvalósági kritériumait. Az ÁSZ abból indult ki, hogy számos javaslat fogalmazódott meg a járvány miatti gazdasági, társadalmi nehézségek mérséklésére. Következésképpen e jó szándékú javaslatok mérlegelésekor prioritási sorrendet kell felállítani, hiszen a meglévő tartalékok és a szigorú költségvetési korlátok feloldása ellenére a központi költségvetés mozgástere korlátozott.
A legfőbb prioritás nyilvánvalóan a járvány megfékezéséhez feltétlenül szükséges eszközök biztosítása, és a létalapjukat elveszítő állampolgárok megsegítése. Ezt követően azonban olyan javaslatok megvalósításának célszerű prioritást adni, amelynek kettős hatása van, azaz segítik a járvány okozta nehézségek enyhítését, de egyúttal hozzájárulnak ahhoz is, hogy a járvány utáni fellendülés során a magyar állami és üzleti szféra versenyképesebb legyen, és fenntartható módon működjön. Ezen belül arra célszerű törekedni, hogy az egyes intézkedéseknek több kedvező, egymást erősítő hatása legyen. Az egyes intézkedéseket komplex szemléletben úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy szinergiájuk maximális legyen. A Számvevőszék és a saját személyes megítélésem szerint ezt úgy lehet elérni, ha a kormányzat felállít egy kritériumrendszert, és azoknak a javaslatoknak a kidolgozását rendeli el, amelyek ennek a kritériumrendszernek a leginkább megfelelnek. Az ennek nyomán kidolgozott intézkedések megvalósítását is csak akkor támogatja a kormányzat, ha a döntés-előkészítés a kritériumok teljesítését alátámasztja, és a teljesítés nyomon követhető.
Az ÁSZ egy ilyen kritériumrendszer tíz ún. helyénvalósági kritériumára tett javaslatot. E kritériumoknak való megfelelés alapján lehet rangsorolni az intézkedési, illetve a befektetési javaslatokat. Szándékosan a „befektetés” szót használtam, annak a törekvésnek a célszerűségét hangsúlyozva, hogy az intézkedések – széles értelemben véve – megtérülő befektetések legyenek. Az intézkedési (befektetési) javaslatok közötti választáshoz az alábbi 10 helyénvalósági kritériumot fogalmazta meg az ÁSZ:
Az intézkedés (befektetés) preferált céljainak kritériumai:
1. A humán erőforrás képzettségi hiányosságainak megszüntetése, a foglalkoztatás rugalmasságának javítása.
2. Környezetkímélő technológia bevezetése, illetve az energia- és anyagfelhasználás csökkentése.
3. A digitalizáció vívmányainak széleskörű elterjesztése, bevezetése állami és/vagy üzleti területen. Ideértve az ezt elősegítő képzést, továbbképzést, szabályozási és jogalkotási kezdeményezést is.
4. A gazdasági és az állami szereplők tevékenységeinek hatékonyságát, termelékenységét jelentősen javító fejlesztések (munkafolyamat felülvizsgálat, gépesítés és technológia fejlesztés a nagy hozzáadott értékű területeken, és különösen a nagy létszámot foglalkoztató betanított munkát igénylő, rutinszerű műveletekből felépülő tevékenyek területén).
5. A kritikus infrastruktúra fejlesztése, nemzeti irányításának erősítése.
Az intézkedés (befektetés) szinergiájára vonatkozó kritériumok:
6. Az intézkedés fenntartható módon hozzájárul az adóegyszerűsítéshez, a gazdaság kifehérítéséhez, az állami működés integritásának erősítéséhez.
7. Az intézkedés javítja az államnak az igazgatási hatékonyságát.
8. Az intézkedés felgyorsítja a közszolgáltatások célszerű, hatékony és gazdaságos működését célzó változtatásokat (például a méretgazdaságosság térnyerése).
9. Az intézkedés visszaszorítja az állam kevésbé indokolt, esetenként pazarló kapacitását (vagyon és létszám, esetleg támogatás felszabadítása).
10. Az intézkedés ösztönzi és/vagy elismeri az állampolgárok kockázatkezelő, megelőzés orientált és tervezés alapú gondolkodását, öngondoskodását.
Úgy értékelem, hogy az eddig meghozott kormányzati intézkedések közül több e kritériumrendszer alapján is magas prioritást érdemel. A további gazdaságvédelmi intézkedések esetében még fontosabbnak tartom, hogy azok – a szociális problémák enyhítése mellett – ne pusztán költségvetési kiadások, hanem olyan befektetések legyenek, amelyek segítik a magyar gazdaság versenyképes illeszkedését a járvány következtében még gyorsabban átalakuló regionális és világgazdaságban.