2020. szeptember 22-én tartotta legutóbbi ülését a Költségvetési Tanács, amelyen részt vett Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is.
Ülésezett a Költségvetési Tanács
2020-09-22 14:00
A Költségvetési Tanács kiemelt feladata, hogy véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény (és annak módosítása) tervezetéről, és a törvény zárószavazásához előzetes hozzájárulását adja, amennyiben az Alaptörvényben előírt államadósság-szabály teljesíthetőségét állapítja meg. Továbbá a Tanácsa félévente véleményt nyilvánít a költségvetési törvény végrehajtásának helyzetéről, az államadósság alakulásáról. Ezeken túl véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről. Utóbbi keretében folyamatosan értékeli az EU követelmények teljesítését is.
2020. szeptember 22-i ülésén a Tanács elfogadta Magyarország 2020. évi központi költségvetése végrehajtásáról és az államadósság alakulásáról szóló 6. sz. Véleményét. A Vélemény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásának és az államadósság I. félévi helyzetének, július és augusztus havi egyes adatainak, a költségvetés folyamatainak és a törvény várható teljesítésének áttekintésén alapul.
A Költségvetési Tanács 6/2020.09.22. számú Véleménye itt olvasható.
Az ülésen Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője bemutatta az ÁSZ 2020. első félévi költségvetési folyamatokról szóló elemzését, amely a Költségvetési Tanács részére készült.
Az Állami Számvevőszék elemzése a 2020. I. félévi költségvetési folyamatokról, valamint az azokat meghatározó kormányzati döntésekről és makrogazdasági körülményekről ad átfogó képet. Emellett – a szeptember elején már elérhető adatok alapján – bemutatja, hogy július-augusztusban miként módosult a központi költségvetés helyzete.
A Költségvetési Tanács számára készített elemzés rámutat: 2020. I. félévében a magyar költségvetés – részben a költségvetési források rugalmas átcsoportosításával – mintegy 1720 milliárd forintot fordított a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére, miközben az év első hat hónapjában az Európai Uniótól nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezéshez. A kockázatokat az elemzés nem számszerűsíti, mivel törvényi szabályozás értelmében a GDP reálértékének visszaesése esetén az államadósság-mutató csökkentésének kötelezettsége nem áll fenn.
Az ÁSZ elemzése rávilágít, hogy nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat, hanem a költségvetést is brutális nyomás alá helyezte a koronavírus-járvány.
A számvevőszéki elemzést teljes terjedelemben ide kattintva érheti el.