Mindig azon az állásponton voltam, hogy egy ideális kifehérített gazdaságban alacsony, a nullához közelít a személyi jövedelemadó kulcsa. Örülök, hogy ismét egy fontos lépés született hazánkban ebbe az irányba.
Újabb fontos lépés a 0%-os szja irányába
2021-06-12 07:00
A nemzetgazdaság működése során a közfeladatok ellátásához természetesen adóbevételekre van szükség, hiszen ezekből az összegekből lehet finanszírozni többek között az egészségügyet, az oktatást vagy a nyugdíjakat. Ezzel szemben, a személyi jövedelemadó jelenlegi formáját könnyen értelmezhetjük akár a legális foglalkoztatás ösztönzés akadályának.
Az elmúlt években többször felhívtam a figyelmet arra, hogy az szja csökkentése több szempontból is olyan, a nemzetgazdaság szempontjából rendkívül pozitív változásokat indíthat el, amelyekre jelen helyzetben, amikor a gazdaság újraindítását tervezzük, különösen nagy szükség van. Az adócsökkentés például hozzájárul a gazdaság további fehéredéséhez, illetve a munkahajlandóság ösztönzéséhez, amelynek eredményeképp nemcsak a háztartások bevételei, hanem a megtakarításaik mértéke, illetve fogyasztási kedvük is növekedni fog.
Örömmel tapasztaltam, hogy az elmúlt években fontos lépéseket tett hazánk a jelentős járulék és az adócsökkentés irányába. Magyarországon 15%-ra csökkent az szja mértéke, mely így az egyik legalacsonyabb adókulcs az Európai Unióban. A 2016. november 24-én kötött, a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről szóló Megállapodás értelmében is történtek változások. A növekedési képesség elválaszthatatlan a versenyképességtől, melynek egyik meghatározó eleme a bérszínvonal, ezért a munkaerőpiaci helyzet változása szükségszerűen a kapcsolódó adórendszert is megváltoztatja. 2019. évben folytatódtak a bérnövekedések, a szociális hozzájárulási adó mértéke is 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent, ezáltal további béremelésekre adódott lehetőség a vállalati szférában. Emellett a közszférában szintén folytatódtak a bérfejlesztések, melyhez a költségvetés fedezetet tudott biztosítani. A minimálbér, a garantált bérminimum 2019. évben is emelkedett, változással érintett továbbá ezáltal a GYED is, melynek maximális összege a minimálbérhez igazodik.
2019. január 1-jétől a munkát vállaló nyugdíjasok mentesültek a nyugdíjjárulék, valamit a természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól. 2020. január 1-jétől a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kaptak az összevont adóalapjuk után teljes szja mentességet. Ezt követően2020. július 1-jétől már nemcsak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül, minden munkát végző saját jogú nyugdíjas is mentesült a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Rendkívül fontos lépés volt, hogy a 25 év alatti fiatalok 2022. január 1-jétől a nemzetgazdasági átlagkereset mértékéig, az összevont jövedelmük esetében teljes személyi jövedelemadó mentességek kapnak.
Ebbe a sorba illeszkedik a miniszterelnök bejelentése, amely szerint, ha elérjük az idén az 5,5%-os GDP növekedést, akkor 2022-ben az állam visszaadja a gyermekeket nevelő családok részére az átlagjövedelem után befizetett személyi jövedelemadót. Meggyőződésem, hogy olyan előremutató, nemzetgazdasági szempontból és jelentős lépések ezek, amelyek elsőként a nyugdíjasok, a fiatalok és a családok támogatásával jelölik ki az utat - reményeim szerint - a 0% közeli szja irányába.