Az Egyesült Királyság Számvevőszéke által alkalmazott „rapid audit” gyakorlatot egyre nagyobb érdeklődés övezi a nemzetközi ellenőrzés-szakmai színtéren. A téma az utóbbi időben az Állami Számvevőszéken belül is növekvő figyelmet kapott, hiszen ezzel az új megközelítéssel hiteles, korrekt, gyors és időszerű tájékoztatás adható, amellyel fel lehet lépni a dezinformáció ellen.
Az Állami Számvevőszék stratégiájában meghatározottak szerint aktív nemzetközi szerepvállalást és nemzetközi tudásmegosztás végez, valamint lépést tart a nemzetközi ellenőrzés-szakmai irányvonalak fejlődésével.
A koronavírus-járvány okozta kihívások is megerősítik, hogy szükség van arra, hogy a legfelsőbb ellenőrző intézmények megtalálják annak a módját, hogyan tudnak relevánsak, hitelesek és rugalmasak maradni jelenlegi komplex, gyors változásokkal teli környezetükben. A számvevőszékek igyekeznek lépést tartani és reagálni a határokon belüli, valamint azokon átnyúló eseményekre, illetve mindazon fontos és aktuális kérdésekre, amelyek egyrészt megjelennek a médiában, másrészt érdeklődés övezi őket a nemzeti parlament és a polgárok részéről is. A hagyományos pénzügyi ellenőrzés azonban, egyes vélemények szerint, nem mindig bizonyul elég gyors reakciónak a felmerülő kérdésekre.
Az Egyesült Királyság Számvevőszéke egészen 2014-ig csupán pénzügyi és ár-érték arány ellenőrzéseket végzett. Annak érdekében azonban, hogy eleget tegyen a vele szemben támasztott helyi igényeknek, valamint gyorsan, időszerűen, „valós időben” tudósítson aktuális kérdésekről az intézmény korábbi ellenőrzés-szakmai tevékenységének palettáját úgynevezett „rapid audit” tevékenységgel szélesítette, amely az „investigation” nevet kapta.
Az „investigation” általában mindössze néhány (3-4) hónap alatt zajlik le, az eredményeket összefoglaló jelentések pedig nagyjából 5000 szóra korlátozódnak. A hagyományos pénzügyi és teljesítmény ellenőrzésekről készült jelentésekkel szemben, az „investigation” során puszta tényeket összefoglaló jelentések állnak össze, amelyek következtetéseket és/vagy javaslatokat csak kivételes esetekben tartalmaznak, megfogalmazásuk ugyanakkor lehetővé teszi az olvasók számára a saját következtetéseik levonását.
Az „investigation” során főként olyan kérdések kerülnek feltárásra, amelyek társadalmi szintű aggodalomra adnak okot, fő címzettjeik nem csupán az állami szervek, hanem az állampolgárok is.
A gyors ellenőrzés módszertana a lengyel számvevőszék érdeklődését is felkeltette, akik megkeresték az Állami Számvevőszéket a vélemények, tapasztalatok megosztása érdekében, illetve a téma további tanulmányozása céljából.
A XXI. században egyre nagyobb igény mutatkozik a hiteles, adatokkal-alátámasztott tények feltárására és bemutatására, ezért fel kell ismerni a gyors, puszta tényeket összefoglaló jelentésekben rejlő lehetőségeket.
Az Állami Számvevőszéknek 2011 óta évről évre egyre fokozódó szerepe van a nyilvánosságra hozott elemzésekben, a valóság tényeinek bemutatásában, dilemmáinak felvetésében. Emellett jellemző, hogy ezeket később az ellenőrzések során hasznosítani tudja, mint kockázat, mint társadalmilag releváns ügyek megközelítés módja.
Az Állami Számvevőszék megbízható forrásokból, megbízható adatokkal, információkkal dolgozik, amelyekkel egyrészt védi az állampolgárokat és a döntéshozókat, másrészt hiteles és korrekt tájékoztatást ad az ellenőrzött szervezetek állapotáról.
Úgy vélem, az Egyesült Királyság által alkalmazott „investigation” jó módszer és hatékony eszköz lehet a napjainkban egyre inkább teret hódító félretájékoztatás és dezinformációs tevékenységek ellen.
