Tavaly februárban, néhány héttel a világjárvány kirobbanása előtt kezdődött meg a Szlovák Számvevőszék társintézményi felülvizsgálata, amelyben a finn és lengyel kollégák mellett az Állami Számvevőszék szakemberei is részt vettek. A peer review folyamata egy virtuális záróülés keretében ért véget, amely során a közös munkában résztvevő szervezetek képviselői ismertették a felülvizsgálati jelentésbe foglalt megállapításaikat, illetve javaslataikat.
Több szempontból is egyedi élményt nyújtó munkafolyamat volt az ÁSZ számára a társintézményi felülvizsgálatban való részvétel. Egy évvel a járvány kezdete után talán már nem is szükséges hosszasan részleteznem, hogy milyen bonyolult körülmények között kellett az ellenőrző szervezeteknek a felülvizsgálat folyamatának zavartalanságát biztosítaniuk. Szintén rendhagyó helyzetet teremtett a tény, hogy a Szlovák Számvevőszéket egy jelentős szervezeti megújulás közben érte a felülvizsgálat, amelynek körülményeit fontos volt, hogy szem előtt tartsák a résztvevő intézmények. A hónapokon átívelő folyamat az ÁSZ számára pedig különösen izgalmas volt, hiszen először vettünk részt felülvizsgálóként egy peer review-ban.
Az ÁSZ szakemberei a szlovák társintézmény kommunikációs területét értékelték. A hatékony kommunikáció rendkívül fontos minden közpénzzel gazdálkodó szervezet működésében, hiszen ez biztosítja a transzparenciát, ami a jól működő, jól irányított állam alapvető feltétele. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a kommunikáció nem maga a cél, hanem csupán eszköz a céljaink eléréshez. Olyan eszköz, amelyet folyamatosan fejlesztenünk kell, intenzitását, céljait és kimenetét pedig az igényekhez kell igazítanunk.
A hatékony és eredményes intézményi működés támogatása céljából, örömmel fogalmazták meg kollégáim az ÁSZ szakmai javaslatait, amelyek elsősorban a teljes kommunikációs területet lefedő teljesítménymérésre, illetve a megfelelő teljesítménymutatók kidolgozására irányul. Fontos, hogy a kommunikáció értékelése minden esetben a célokhoz viszonyítottan, szisztematikusan történjen, illetve, hogy az elért eredmények, valamint azok hatásainak és hasznosulásának az értékelése is rendszeresen végbe menjen. Javasolt ezenfelül a célcsoportok véleményének a folyamatos mérése, illetve mindazon igények nyomon követése, amelyek a számvevőszéki célok és a közpénzügyi helyzet rendezettségét segíthetik elő.
A társintézményi felülvizsgálat egy év kitartó munka után ugyan lezárult, azonban úgy gondolom, hogy a résztvevő szervezetek rendkívül hasznos tudással és tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. Bízom benne, hogy a Szlovák Számvevőszék is hasznosítani tudja majd a jövőben a jelentésben foglalt megállapításokat, javaslatokat, illetve jó gyakorlatokat. Kívánom, hogy a finn és lengyel kollégákkal közösen elvégzett munkánk járuljon hozzá a szlovák szervezet közszolgálati értékteremtés terén vállalt küldetésének a sikeréhez.
