Az ÁSZ 2020. május 18-án hozta nyilvánosságra a közszféra teljesítményméréséről szóló elemzést, amely rámutat: a jól teljesítő állam nem kerülheti meg a közfeladat-ellátás teljesítményének, eredményességének mérését, illetve folyamatos monitorozását, értékelését és ellenőrzését.
Növelni kell a teljesítménymérést alkalmazó szervezetek számát a közszférában
2020-05-19 07:00
Az ÁSZ kiemelt feladatának és stratégiai küldetésének tekinti a teljesítmény kultúrájának megteremtését, illetve a közszféra teljesítményének objektív mérését és értékelését lehetővé tevő rendszerek kiépítésének és működtetésének támogatását. A számvevőszék egyedülálló és tényszerű tapasztalatokkal rendelkezik a közpénzügyekről, ide értve a központi államon túl az egész önkormányzati szektort, a nemzeti vagyon kezelését, az európai uniós források felhasználását vagy éppen az államadósság alakulását is.
Az Alaptörvényben foglaltak szerint a közpénzt, közvagyont nemcsak szabályosan, hanem eredményesen kell felhasználni. Ehhez nélkülözhetetlen a teljesítmény mérése annak érdekében, hogy a stratégiai célok megfelelően előkészítettek, megalapozottak legyenek, a célkitűzések teljesítése mérhető legyen, szükség esetén lehetővé váljon a célok elérését biztosító eszközök korrekciója az elvárt eredmény érdekében.
Magyarországon a teljesítménymérés számviteli feltételei nem adottak teljes körűen – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. Az ÁSZ elemzése feltárta, hogy habár az elemzett Nemzeti és Ágazati Stratégiák jelentős része megfelelően határozta meg az elérendő társadalmi célt és rendelte hozzá a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert, csupán kisebb része az, amely mérhető, számszerűsíthető és ütemezett célrendszert alakított ki. Egy jól irányított államban a felelős és hatékony közpénzfelhasználás elképzelhetetlen tényszerű, megalapozott mérések nélkül.
A jól irányított, magasan teljesítő állam nem kerülheti meg a közfeladat-ellátás teljesítményének, eredményességének mérését, folyamatos monitorozását, értékelését és ellenőrzését. Ezek elmaradása esetén a döntéshozók nem kapnak visszajelzést arról, hogy mely területeken kell beavatkozniuk az eredményesség, a társadalmi elégedettség és bizalom növelése érdekében.