A jelenlegi, kihívásokkal teli időszakban különösen fontos, hogy az önkormányzatok a járványhelyzet megváltozott körülményeire és az arra adott válaszok tekintetében értékeljék és kezeljék a felmerülő kockázatokat.
Nem áll fenn az eladósodás rendszerszintű kockázata a legnagyobb önkormányzatoknál
2021-04-29 13:22
Az Állami Számvevőszék a járványhelyzetben is ellátja a jogszabályokban előírt feladatait, a pandémia okozta társadalmi és gazdasági krízisben pedig különösen nagy hangsúlyt helyezünk tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységünkre. Korábban már beszámoltam arról, hogy január végén az összes, tehát 3197 magyarországi önkormányzat, és 1284 önkormányzati hivatal integritásának, korrupció elleni védettségének értékelését fejeztük be. Örömmel tapasztaltuk, hogy a hazai önkormányzatok nyitottak voltak a fejlődésre, illetve, hogy az önkormányzati rendszer korrupció elleni védettsége a járvány időszakában is erősödni tudott.
Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a 2000-es években számos önkormányzat került adósságspirálba, azonban az adósságkonszolidációk, illetve az önkormányzatok feladatellátásának átstrukturálása révén a települések pénzügyi helyzete helyreállt, az addig adósságot „termelő” alrendszer pedig a fenntartható működés irányába mozdult el. Annak érdekében azonban, hogy a konszolidáció tartósan fenntartható legyen, kiemelt figyelmet kell fordítani az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok monitorizálására.
Mindezt szem előtt tartva értékelte az ÁSZ a Magyar Államkincstár adataira alapozott, úgynevezett ÖKOMER módszerrel a 66 legnagyobb magyarországi önkormányzat, tehát a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai, illetve a fővárosi és a fővárosi kerületek önkormányzatai kockázatait, különös tekintettel a pénzügyi gazdálkodás, az eladósodás és a vagyongazdálkodás területeire.
Az értékelés során szakértő kollégáim arra a következtetésre jutottak, hogy az önkormányzati alrendszert érintő adósságkonszolidáció eredményeinek fenntarthatósága a 2018-2019. közötti időszakban a kialakított jogszabályi környezetben biztosított volt. Szintén pozitív, hogy a 2018-2019. évi beszámolók adatai alapján a vizsgált önkormányzatok pénzügyi egyensúlya a feladatok és gazdálkodási feltételek lényeges változása nélkül fenntartható, és rövidtávon nem igényel rendszerszintű beavatkozást.
A működési jövedelem fedezetet biztosított a felhalmozási költségvetés 2019. évi negatív egyenlegére, valamint a hitelek törlesztésére is, ugyanakkor arra fontos felhívni a figyelmet, hogy a külső források visszafizetési kötelezettségének növekedése, az elindult fejlesztések finanszírozása, illetve a kapcsolódó fenntartási kiadások kockázatforrást jelentenek az önkormányzatok eladósodására, ezért e kockázatok kezelése odafigyelést igényel.
Ellenőrzésünk fontos megállapítása, hogy jelenleg nem áll fenn az eladósodás rendszerszintű kockázata. A legnagyobb önkormányzatok pénzügyi pozíciója az ellenőrzött időszakban ugyan romlott valamelyest, viszont a vagyon növekedése a felmerülő pénzügyi kockázatokat mérsékelte, az eszközpótlásról az önkormányzatok gondoskodtak.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy célunk továbbra is az, hogy ellenőrzési tapasztalataink, illetve az abból levont következtetéseink megosztásával támogatást nyújtsunk az önkormányzatoknak mind pénzügyi egyensúlyuk megteremtése és fenntartása, mind pedig szabályszerű működésük érdekében.