Tanulni és konzultálni akarnak az ellenőrzött szervezetek vezetői – ezt erősítették meg az ÁSZ hasznosulási diskurzusán elhangzottak. Örömmel hallgattam, hogy nagy igény van a számvevőszéki támogatásra, illetve tanításra, amelyek lehetőséget adnak a szervezetek számára a jelen idejű gyors javulásra.
Önteszt készítés újabb területeken, több konzultáció, workshopok, jó gyakorlatok megosztása. Csupán néhány példa azon felmerülő igények közül, amelyek az első hasznosulási kerekasztal beszélgetésen hangzottak el a jelenlévő szervezetek vezetői részéről. Nagy örömmel vettem részt az ÁSZ új kezdeményezésén, amelynek keretében a felkért ellenőrzött szervezetek vezetői osztották meg azt, hogy felelős vezetőként milyen tapasztalatokat szereztek az ÁSZ ellenőrzése és támogatása kapcsán, milyen kihívásokkal szembesültek, illetve hogyan erősödtek meg egy-egy területen a közfeladat-ellátásuk, a gazdálkodásuk és a közpénzfelhasználásuk során. Az eseményen résztvevő szervezetek vezetői üdvözölték az Országgyűlés határozatát, és megerősítették annak a fontosságát, hogy az ÁSZ erősítse tanító, javító tevékenységét.
Úgy gondolom, a számvevőszéki munka hazai és nemzetközi szintű hasznosulása a legfőbb ellenőrző intézmények egyik olyan alapvető törekvése, amely nélkül ma már egy számvevőszék sem teljesítheti maradéktalanul a küldetését. A magas szakmai színvonalú számvevőszéki munkavégzés egyik ismérve, hogy nem pusztán az ellenőrzési tapasztalatok közlésére, az eredmények szubjektív értékelésére szorítkozik. Úgy tapasztaltuk ugyanis, hogy a közvélemény részéről is egyre hangsúlyosabb elvárás, hogy a számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai olyan kézzelfogható, megszerezhető tudásanyagként jelenjenek meg, amelyek a közszféra szereplői számára is alkalmazhatók, hasznosíthatók.
Még élesen élnek bennem, illetve ma is a fülemben csengenek az Állami Számvevőszék 2019-es tevékenységéről szóló parlamenti hozzászólások emlékei. Emlékszem, ez volt az a pont, amely végleg megerősítette bennem az elhatározást, hogy még nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a tudásmegosztó, oktató tevékenységünkre, illetve tovább kell folytatni az ÁSZ törvényben meghatározott tanácsadó szerepének erősítését.
A parlamenti vitában elhangzott igényeket, valamint az Országgyűlés által az elmúlt években hozott - az ÁSZ számára további, többletfeladatokat megfogalmazó - országgyűlési határozatok iránymutatásait követve, a pandémia ellenére is tovább dolgoztunk azon, hogy minél szélesebb körben legyünk képesek erősíteni támogatási tevékenységünket.
Ennek meg is lett az eredménye, hiszen idén júniusban a 2020. évi tevékenységről szóló beszámoló elfogadásával egyidejűleg az Országgyűlés újabb határozatban ismerte el és erősítette meg az Állami Számvevőszék tanácsadó tevékenységét a közpénzügyi helyzet, a közfeladat-ellátás javulása, valamint a közbizalom erősítése érdekében.
Hogyan voltunk erre képesek?
A tavalyi esztendőben a pandémia hatalmas kihívások elé állította hazánkat. Mindezek ellenére azonban az ÁSZ - az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően - mind a digitalizáció területén, mind pedig az ellenőrzések módszertanát érintően is jelentős mérföldköveket tudhatott maga mögött az elmúlt időszakban. Az ellenőrzési programok tekintetében például olyan strukturális fejlesztések történtek, melyek az ellenőrzések hatékonyságának növelése, illetve az ellenőrzési megállapítások hasznosulásának támogatása mellett, a Számvevőszék támogató tevékenységét is erősítik. Ide tartozik többek között az ellenőrzött szervezeteket kevésbé terhelő adatbefogadási rendszer működtetése, vagy a csalásmentes integritási környezet megteremtése szempontjából lényeges dokumentumok körének meghatározása.
Módszertani újításaink közül a monitoring és kockázat alapú ellenőrzést emelném ki, amelyek révén egy azonosított kritikus ellenőrzési területen nagyszámú szervezet egyidejű és jelen idejű - ezáltal rendszerszintű - ellenőrzése tud megtörténni. A monitoring típusú ellenőrzés keretében ugyanis kevesebb dokumentum ellenőrzésével, a korábbinál jóval szélesebb körben kerül sor az ellenőrzöttek értékelésére, a technológiai fejlesztések pedig nem csupán az ellenőrzések hatékonyságának növeléséhez, hanem az ellenőrzött szervezetek leterheltségének mérsékléséhez, illetve a személyes érintkezés nélküli kapcsolattartáshoz is hozzájárulnak. Mindezek révén lehetőség van gyorsan és rugalmasan feltárni a közpénzügyi helyzetet befolyásoló tényezőket a közpénzügyi helyzet minél gyorsabb javítása érdekében.
A tavalyi évben az Állami Számvevőszék első alkalommal értékelte egyidejűleg az összes magyarországi önkormányzat és hivatalaik integritását – korrupció elleni védettségét –, illetve a működést meghatározó lényeges szabályozási környezetük kialakítását. A 3.197 önkormányzatot és 1.284 önkormányzati hivatalt érintő rendszerszintű értékeléssel, illetve többszintű tanácsadó tevékenységével az ÁSZ a COVID-19 világjárvány időszakában nyújtott támogatást a szabályok betartásához, megalapozva és segítve ezzel az önkormányzatok hatékony feladatellátását.
A megváltozott életkörülmények közepette tehát az ellenőrzött szervezetek kezébe adtuk az önértékelés, a fejlődés, és a tanulás eszközeit, megadva nekik a lehetőséget arra, hogy a hátrányból előnyt kovácsolhassanak.
Azt gondolom, hogy egy dologban biztosak lehetünk. A minket körülvevő világ folyamatosan változik, a változásokra pedig reagálnunk kell minden körülmények között. Mindezt pedig úgy kell végrehajtanunk, hogy munkánk során a következetességre és a minőségre törekszünk, hiszen csak így leszünk képesek innovatív és dinamikus működésünket megalapozni.
