Ezt a témát járta körbe az Állami Számvevőszék és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem közös szervezésű konferenciája. Hiszek abban az analógiában, hogy a pénzügyi tudatosság terjesztésének alapjai is ugyanúgy épülnek fel, ahogy felhalmozódnak megtakarításaink.
Minden nemzetnek van olyan közmondása, ami a takarékosság fontosságára emlékeztet. Máltán azt mondják, hogy inkább százszor mérj és egyszer vágj. Biztosan sokaknak az is ismerősen cseng, hogy „késő a takarékosság, mikor üres az erszény”. Számomra azt jelentik ezek a szólások, hogy érték a mérték, különösen, ha a pénzügyeinkről van szó.
A 2008-as gazdasági-pénzügyi világválság alapjaiban rengette meg pénzügyi biztonságunkat, most pedig a Covid-19 koronavírus-járvány nehezíti meg mindennapjainkat. A már megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazását jól példázza, hogy míg a 2008-as esemény felkészületlenül érte a gazdaságot, különösen a magyar háztartásokat, addig a 2019-ben kezdődő járvány hatására meghozott tudatos pénzügyi döntések, nagyban hozzájárultak a pandémia negatív hatásainak kiküszöböléséhez.
Az ÁSZ különösen fontosnak tartja, hogy fejlessze a magyar társadalom pénzügyi tudatosságát. A tudatosság tanulással fejleszthető, a pénzügyi tudatosság alapja pedig nem más, mint a költségvetés, amely egyben „személyi pénzügyi tervezést” is jelent. A költségvetés tervezése során számba kell venni a bevételeket, kiadásokat és az a javaslatom, ezt minden hónapban és év végén is végezzék el, hogy tisztában legyenek, vajon jól gazdálkodtak-e az Önökre bízott pénzzel.
A pénzügyi tervezés kiszámíthatóságot és biztonságot jelent: ha havonta félretesszük bevételünk legalább 10 %-át, az a későbbiekben hozzájárul pénzügyi céljaink megvalósításához, stabilitást ad, és csökkenti anyagi kiszolgáltatottságunkat a váratlan élethelyzetek esetén.
A világjárvány okozta krízis többek között arra is rávilágított, hogy rezilienciára nem csupán a nemzetgazdaság, vagy a költségvetés szintjén, hanem az egyének szintjén is szükség van. Óriási előnyre tehetünk szert, ha fejlesztjük pénzügyi ismereteinket, amihez elengedhetetlen, hogy nyissunk az új technológiák felé. Az ÁSZ „A pénzügyi tudatosság helyzetének áttekintéséről, különös tekintettel a digitalizációs kihívásokra” című elemzésének eredményei is megerősítik, hogy a tanulás és a képzés szerepe jelentősen felértékelődött és folyamatosan zajlik a fintech megoldásokra történő átállás.
Úgy vélem, hogy a válságból való kilábalás során különösen fontos, hogyan és milyen tudatossággal építjük fel pénzügyeinket. Továbbá, hogy csak annyi pénzügyi kockázatot vállaljunk, amennyit képesek vagyunk átlátni és kezelni, valamint nyitottan álljunk a technológiai újításokhoz, amelyek további lehetőségeket nyitnak meg számunkra.
