A COVID-19 világjárvány okozta károk felszámolása, illetve a gazdasági válságból való kilábalás támogatása érdekében minden korábbinál nagyobb EU-s források állnak rendelkezésre Magyarország számára a 2021-2027-ig tartó költségvetési ciklusban. Az uniós támogatások felhasználásáról egyeztetett az Országgyűlés, amellyel kapcsolatban magam is felszólaltam, hangsúlyozva az integritás szemlélet jelentőségét az uniós pénzek felhasználása során, illetve kiemeltem a források tapasztalaton alapuló felhasználásának kezelését a hazai költségvetési folyamatokra nézve.
Abban bízva osztottam meg gondolataimat az Országgyűléssel, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési, elemzési, és az integritásalapú szervezeti kultúra elterjesztése érdekében végzett tevékenységének releváns tapasztalatai érdemben tudnak majd hozzájárulni az uniós támogatások hatékony felhasználásához.
Felszólalásom első felében a korrupció elleni fellépés jelentőségére hívtam fel a figyelmet, illetve beszámoltam a területen elért rendkívül előremutató hazai eredményekről. Elmondtam, hogy a korrupció elleni fellépés minden nemzet, így Magyarország számára is stratégiai jelentőséggel bír, ezért is örömteli, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan mentek végbe olyan célzott és hatékony lépések, amelyek a korrupció megelőzését, illetve visszaszorítását szolgálják. Említhetem itt a Nemzeti Korrupcióellenes Program életre hívását, a középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát, az integritás alapú hivatásetikát és kultúrát megtestesítő köztisztviselői, valamint a bírói etikai kódex megalkotását, az integritás kontrollokat létrehozó jogszabályok megalkotását, illetve a közszolgálati szakemberek, valamint az állami tulajdont kezelő gazdasági társaságok vezetőinek a képzését is.
Büszke vagyok arra, hogy ezen eredmények kiindulópontja az a momentum, amikor 2008-ban az Országgyűlés azzal bízta meg az ÁSZ-t, hogy fordítson kiemelt figyelmet a korrupció elleni fellépésre. A számvevőszék erre alapozva indította el 2009-ben az Integritás Projektjét, majd két évvel később az integritás felmérését, amely évente értékelte a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok kiépítettségét. A 2020-ban elvégzett, utolsó kérdőíves kutatáshoz minden korábbinál több, összesen 4002 közpénzből működő, közvagyon kezelő szervezet csatlakozott. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar közszféra szervezetei elkötelezettek a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés eszközeinek szervezeti szintű alkalmazásában. Ez ma különösen fontos, hiszen, ahogy arra az ENSZ állásfoglalása, a nemzetközi kutatások és az ÁSZ értékelése is rámutattak, a COVID-19 világjárvány okozta helyzet kiemelt korrupciós, illetve szabályelkerülő magatartásból eredő kockázatot jelent.
Mindezek mellett, engedjék meg, hogy rámutassak a korrupció elleni rendszerszintű fellépés leglátványosabb hazai eredményére, a magyar gazdaság elmúlt években megvalósított kiemelkedő mértékű fehéredésére, amelyet az áfa-rés, azaz a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbség folyamatos csökkenése mutat. Ez a dinamikus kifehérítés amellett, hogy több százmilliárdos bevételt jelent a költségvetésnek, szintén növeli az átláthatóságot, igazságos piaci viszonyokat teremt a gazdaság szereplői számára, jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét, illetve erősíti a tisztességes adófizetést, valamint a fair piaci versenykörnyezet megszilárdítását.
Felszólalásom során elmondtam, hogy a Kormány elsősorban tartalékképzéssel, év közben az előirányzatok átcsoportosításával, illetve új, előrehozott adósság kibocsátásával csökkentheti a finanszírozási kockázatokat. Ezzel szemben az EU pedig a megelőlegezési gyakorlatának rugalmasabbá tételével javíthatja a költségvetési kockázatokat a következő periódusban.
Végezetül pedig azt hangsúlyoztam, hogy a COVID-válságból való kilábalás érdekében létrehozott 750 milliárd eurós Next Generation EU helyreállítási csomaggal megnövelt uniós források lehetőséget adnak a tagállamoknak, így Magyarországnak is, a minél gyorsabb kilábalásra. Ehhez azonban szükség van egyrészt a korábbi uniós költségvetési ciklusok tapasztalatainak felhasználására, másrészt pedig az elmúlt tíz évben a korrupció elleni fellépés és az integritás alapú szervezeti kultúra megteremtése terén elért eredmények fenntartására, valamint további erősítésére.
