Három százalékos hiány az, amelynek a finanszírozása nem jár együtt hazánk külföldi eladósodottságának növelésével, illetve nem járul hozzá az infláció növekedéséhez – emelte ki Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a jövő évi költségvetésről szóló parlamenti vitában elhangzott expozéjában.
A vírus okozta gazdasági és társadalmi problémák kezelésének nagyon fontos eszköze a 2021. évi költségvetés első félévi elfogadása. Ez azért célszerű, mert ezzel az Országgyűlés több bizonytalanságot megszüntet. A költségvetési törvényjavaslat meghatározza, mekkora pénzösszeget tud az állam 2021-ben a COVID-19 káros hatásainak mérséklésére, és a gazdaság újbóli beindítására fordítani. Ezt meghatározza például az, hogy mekkora hiányt célszerű vállalni – emelte ki Domokos László.
Miért pont 3 százalék a hiány?
Az ÁSZ elnöke elmondta, a hiány mértékére az a válasz, hogy az uniós módszertan szerint számított hiány ne legyen magasabb az Európai Unióban meghatározott felső határnál, vagyis a GDP három százalékánál, de sokkal ne is legyen kevesebb, mivel 2021-ben még szükség lesz arra, hogy az állam bevételeinél nagyobb arányban költsön a gazdaság élénkítése, illetve a járvány által okozott társadalmi problémák enyhítése érdekében. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért nem költ még többet az állam, hiszen a hiányra vonatkozó korlátozást az Európai Unió Tanácsa átmenetileg felfüggesztette.
A három százalék alatti hiánycél mellett több érv is szól- húzta alá Domokos László. Az első az, hogy az Európai Unió nem véletlenül határozta meg a GDP 3 százalékában a hiány felső korlátját, ennek a határnak az átlépése ugyanis egy nemzetgazdaság olyan súlyos egyensúlyhiányára utal, amely általában együtt jár más egyensúlytalanságokkal is.
Ebből következik a második ok, az, hogy a 3 százalék alatti hiánycél erős jelzés a nemzetközi közösség felé: a magyar gazdaság már 2021-ben visszatér egy fenntartható növekedési pályára. Ennek a jelzésnek fontos értéke lesz Magyarország nemzetközi versenyképessége szempontjából, különösen azért, mert kevés ország lesz képes 2021-re ilyen célt kitűzni.
Harmadszor, a 1500 Mrd forintot el nem érő hiány az, amit a hazai megtakarítások várható növekedése biztonsággal finanszírozni képes.
Következésképpen ez az a hiány, amelynek a finanszírozása nem jár együtt hazánk külföldi eladósodottságának növelésével, illetve nem járul hozzá az infláció növekedéséhez sem- emeltek ki az ÁSZ elnöke expozéjában.
