A Közbeszerzési Hatóság által szervezett nemzetközi konferencia témája rendkívül aktuális napjainkban, hiszen minden szervezetnek fel kellett, illetve továbbra is fel kell készülnie arra, hogy a koronavírus járvány, valamint a napjaink háborús környezete által okozott társadalmi és gazdasági hatások növelhetik a korrupciós kockázatokat. Fontos, hogy az intézmények vezetői felismerjék az integritási kockázatokat, ezen belül pedig a közbeszerzéssel, beszerzésekkel kapcsolatos kockázatokat, majd mérjék fel azokat, és alakítsanak ki átlátható, jól szabályozott rendszereket, döntési mechanizmusokat.
Az Állami Számvevőszék kiemelt feladata az integritás alapú átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtése. Az ÁSZ a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a költségvetési szervek és a köztulajdonú vállalatok belső kontrollrendszerének erősítését és az integritási szemlélet elterjedését. A közpénzügyek átláthatóságának előmozdítása, a közvagyon védelme, illetve a korrupció elleni védettség kialakítása érdekében az Állami Számvevőszék nem csak ellenőrzéseket végez, hanem elemzéseivel is készít, amelyekkel szintén a jól irányított állam eléréséhez és fenntartásához kíván hozzájárulni. Az elmúlt időszakban a számvevőszék munkatársai több olyan elemzést is készítettek, amelyek a közbeszerzések területére koncentráltak, és a közbeszerzések előtt álló lényeges kihívásokat igyekeztek feldolgozni.
Úgy gondolom, hogy a koronavírus-járvány miatti egészségügyi veszélyhelyzet és annak gazdasági hatásai eddig nem látott kihívások elé állították a világot, így Magyarországot is az élet szinte minden területén. Az elemzések is alátámasztották, hogy a 2020-ban bekövetkezett események és változások nem hagyták érintetlenül a közbeszerzések piacát sem. Ez többirányú, az egyik oldalról rugalmasságot biztosító, másik oldalról pedig szigorúbb, a kontrollokat erősítő intézkedéseket igényelt az állam és az állam szervei részéről is. Az egészségügyi szolgáltatások és termékek beszerzésének piaca például átalakult, és a korábbi kínálati piacot keresleti piac váltotta fel.
Véleményem szerint a jól kialakított belső kontrollrendszer és integritási kontrollok rendszere, valamint a kockázaton alapuló érdemi ellenőrzések hozzájárulhatnak a közbeszerzések szabályszerűségi és korrupciós kockázatainak felismeréséhez. A közbeszerzések során ugyanis kizárólag akkor biztosítható a közpénzek átlátható elköltése, és a tisztességes piaci verseny megvalósulása, ha a közbeszerzési rendszer minden szereplője betartja a jogszabályokat és szem előtt tartja az Alaptörvényben foglalt értékek megvalósítását.
Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2011. november 18-án írt alá közös nyilatkozatot a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ÁSZ elnöke, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, illetve a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz azóta több állami szervezet is csatlakozott: 2012-ben az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig a Gazdasági Versenyhivatal. Az együttműködők rendszeresen osztják meg gyakorlataikat, illetve adják át tapasztalataikat. Ennek egyik újabb állomása volt aKözbeszerzési Hatóság által szervezett “Közbeszerzési integritás a gyakorlatban” című nemzetközi konferencia.
