A Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című napindító műsorában az újgenerációs európai uniós hitelfelvételi lehetőségekről volt szó. Magyarországnak van mozgástere az uniós hitel kérdésében. A mintegy 3400 milliárd forintos hitel felvétele egészen 2023-ig lehetőség az ország számára, ám annak igénybevétele a külső sérülékenysége és adósságpályája szempontjából megfontolandó kockázatot jelent.
Sokat hallunk mostanában a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási csomagról, amelyet az Európai Unió alakított ki azzal a céllal, hogy ilyen módon támogassa a nemzetállamokat a világjárvány okozta válság kezelésében, illetve az abból történő kilábalásban. A csomag két részből áll. Az egyik fele egy vissza nem térítendő támogatás, amely mintegy 2500 milliárd forint felhasználására ad lehetőséget, a másik része pedig egy 3400 milliárd forintos hitelkeret. Előbbivel a kormány is számol, így várhatóan már ebben az évben is egy közel hétszázmilliárdos összegről beszélhetünk.
Azt látjuk mindannyian, hogy a pandémia okozta jelenlegi válsághelyzet mindenki számára hatalmas, soha nem látott kihívásokat jelent. Az ilyen nehéz időszakokban különösen fontos a körültekintő, gondos gazdálkodás egy család és egy nemzetgazdaság esetében is, főként, ha a költségvetés tervezéséről van szó. Ahogy arra már utaltam, a helyreállítási csomagnak része egy jelentős hitelkeret is, amely szintén a gazdaság felgyorsítása, illetve annak helyreállítása érdekében került kialakításra, azonban ezt – ellentétben a vissza nem térítendő támogatással – vissza is kell majd fizetni.
A témával kapcsolatban az ÁSZ is kifejtette a szakmai véleményét egy, a múlt héten nyilvánosságra hozott elemzésében. Először is látnunk kell, hogy a hitel egy adósságnövelő tényező, amely az államadósságot terhelné, ráadásul a feltételek sem egyértelműen tisztázottak még. Éppen azért a Költségvetési Tanácsban is az az álláspont alakult ki, hogy először a gyorsan jövő forrásokkal kell számolni, a hitelre pedig egyféle tartalékként érdemes gondolni, hiszen annyit már lehet tudni, hogy 2023-ig Magyarország bármikor, akár részenként is felhasználhatja ezt az összeget.
A rádióműsorban úgy fogalmaztam, hogy ez egy soha nem járt pálya, éppen ezért fontos, hogy az eddig tisztázatlan feltételek pontosítása mellett, tájékozódásra és tervezésre is sor kerüljön. Mindenekelőtt, ki kell dolgozni azokat a projekteket, valamint beruházásokat, amelyek biztosítják, hogy a pénzfelhasználás eredményes és hatékony legyen, illetve a jövőben meg is térül. Ezzel kapcsolatban annyit már tudunk, hogy főként zöld és kék, azaz környezetvédelmi, klímavédelmi, illetve digitális fejlesztésekre lehet fordítani a hitelösszeget, azonban ehhez elengedhetetlen, hogy az egyes szereplőkkel is megtörténjen az egyeztetés azzal kapcsolatban, hogy milyen összegeket, hogyan tudnának felhasználni. Emellett pedig ne felejtsük azt se, hogy bár most úgy tűnik, hogy a nyitás eredményeként növekvő pályára ugrik a magyar gazdaság, nem tudhatjuk, hogy lesz-e negyedik hullám, vagy lesz-e a hatása annak, hogy Indiában éppen most fut föl a fertőzés.
Összességében tehát egyetértünk azzal, hogy jelenleg hiba lett volna a hitelkeretet beépíteni a költségvetésbe. Ennek ellenére még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy tartalék lehet, amely javíthatja a lehetőségeket, ehhez azonban több felkészülés kell. Úgy gondolom, most az a fontos, hogy az európai uniós segélycsomag minél hamarabb megérkezzen, illetve felhasználásra kerüljön, valamint, hogy a jövő évben is folytatódjon ez a folyamat, és a 2500 milliárd forint minél nagyobb hányadát felhasználhassuk. Ma ez az igazi feladat, erre kell koncentrálni.
