A COVID-19 világjárvány alapjaiban változtatta meg az életünket, illetve a minket körülvevő gazdasági környezetet. Ennek következtében az integritás megőrzése és a korrupció megelőzése újabb területeken, újabb elérendő célként és feladatként jelent meg a járvány idején.
Az Állami Számvevőszék értékelései mellett az ENSZ, az OECD, és az IMF is rámutatott arra, hogy a rendkívüli állapot kiemelt korrupciós és szabályok betartása fellazulásának kockázatát jelentette. Ez fontos felismerés volt és komoly mérlegelést igényelt arra vonatkozóan, hogyan folytassa az ÁSZ az ellenőrzési munkáját, miközben a közszféra szervezetei a védekezési feladataikkal voltak elfoglalva. Természetesen találkozhattunk olyan véleményekkel is, amelyek szerint ilyen helyzetekben a gyors cselekvés a legfontosabb, amit nem szabad ellenőrzésekkel hátráltatni. Az ÁSZ azonban úgy látta, most kell csak igazán odafigyelni és támogatni a magyar közszféra korrupció elleni védettségét biztosító integritáskontrollok kiépítettségét, így növelve azok meglétének, illetve kiépítésének ösztönzését, ellenőrzését. Úgy vélem a korrupció, hasonlóan a COVID-19 vírushoz, az egész világ alattomos betegsége, amely visszaszorításához elsősorban megelőzésre és összefogásra van szükség.
Az ÁSZ tudatában van a korrupció megelőzéséért viselt felelősségének, ezért a járvány kitörése óta ellenőrzései meghatározó részében a közszféra szervezetei integritásának értékelésére koncentrálta figyelmét, hiszen a magasabb integritással rendelkező szervezetek ellenállóbbak a korrupciós kockázatokkal szemben.
Az ÁSZ ellenőrzéseinek célja, hogy a jogszabályi előírások szerinti gyakorlat megfelelőségének biztosítását kontrollálják, illetve az ellenőrzött szervezetek közpénzügyi helyzetének tisztaságát hozó vezetési-irányítási tevékenységét támogassák.
Kiemelkedő eredménynek tekintem, hogy a 2011-ben még jórészt ismeretlen integritás fogalom mára szerves részét képezi a közintézmények működésének, illetve azok az integritásirányítási- és kontrollrendszerek is kiépültek, amelyek a korrupciós kockázatok rendszerszintű kialakulásának megelőzéséhez járulnak hozzá. Az ÁSZ integritás terén tett lépeseinek evolúciója kiválóan röviden leírható.
A fogalom elterjesztésében, disszeminációjában a 2009-től elindított Integritás Projekt, és a 2011-től kialakított és évente a közszféra szereplői számára megküldött Integritás felmérés hozott komoly áttörést. A kérdőív segítségével a közintézmények és a gazdasági társaságok beazonosíthatták, milyen lefedetlen integritás kockázattal rendelkeznek és ezeket milyen kontrollokkal tudják pótolni, kezelni. A 2011-es első felmérésben összesen 1095 szervezet vett részt, míg az önkéntesen kitölthető kérdőívvel 2019-ben már 4002 közintézményt ért el az ÁSZ.
A felmérésen túl, amely az integritás kultúra elterjesztésében segített, arra is szükség volt, hogy az ÁSZ, mint külső, független intézmény felmérje a közszféra szereplőinek integritás állapotát, ezért ellenőrzéseket indított. Ezek akkor még csak egy-egy szervezet ellenőrzésére voltak alkalmasak, azonban hozzáadott értékekként azonosításra kerültek azok az alapvető szabályzatok, és egyéb dokumentumok, amelyek kulcsszerepet töltenek be az integritáskontrollok kiépítésében, a korrupció elleni védelemben. Ez jelentős továbblépést tett lehetővé az önkormányzati integritás ellenőrzések 2020. évi továbbfejlesztése terén.
Újabb mérföldkövet jelentett, amikor az ÁSZ 2020-ban – a pandémia ideje alatt - mintegy 5000 szervezet integritási helyzetének ellenőrzését kezdte meg. Monitoring megközelítéssel először értékelte az összes önkormányzatot és hivatalaikat, amely megközelítést egyre szélesebb intézményi körre - költségvetési szervekre, köztulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozóan – terjesztett ki.
Ennek megfelelően a lényeges dokumentumokat értékelve, az ÁSZ már az ellenőrzés folyamán tanácsadást nyújtott a közpénzügyi helyzet javítása mellett elkötelezett szervezetek részére. Ennek során felhívta a figyelmet a kockázatokra, és tanácsot adott a fejlődési lehetőségek kihasználására, amelyet természetesen a központi alrendszerben érintett szervezetekre, intézményekre és egyéb szervezettípusokra is alkalmas értékelések követnek. A monitoring megközelítéssel 2021-ben összesen 9648 szervezetet került értékelésre.
Ezek mellett fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy a korrupciós kockázatoknak való kitettség elleni védelem kialakítása, illetve az azok mérséklésére hivatott kontrollok alkalmazása vezetői feladat és felelősség, amely a szervezeti működés, a mindennapi feladatellátás szabályosságán túlmutat: cselekvést és következetes vezetői magatartást igényel, illetve feltételez. Az integritás elvű működés így a korrupciómentesség szervezeti fellépésének eszköze, a feddhetetlenség igazolása.
