A személyi jövedelemadó-mentességnek lehetne az egyik feltétele az, ha valaki tanul, képzi magát. Ezáltal pedig nemcsak a saját elhelyezkedési lehetőségeit javítja, hanem értékesebb lesz a munkaerőpiacon, több tudással, nagyobb hozzáadott értékkel járul hozzá a nemzetgazdaság sikerességéhez is. Erre hívta fel a figyelmet Domokos László a XV. Soproni Pénzügyi Napokon.
Néhány héttel ezelőtt valódi adóvitát indított el a nyilatkozatom, amelyben arról beszéltem, hogy a gazdaság fenntarthatósága szempontjából fontosnak tartom a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését. A felvetésem számos reakciót generált, a vélemények mentén pedig elindult egy szakmai diskurzus, amelyhez legutóbb a XV. Soproni Pénzügyi Napok keretein belül megtartott előadásommal csatlakoztam.
A foglalkoztatáspolitika és az adózás a társadalom minden szegmensét érintő ügyek, de vajon, mi az összefüggés a kettő között? Hogyan tud az adó és járulékpolitika hozzájárulni a gazdaság fenntarthatóságához?
Először azt mutattam be, hogy hogyan alakulnak napjainkban a munkaerővel kapcsolatos ráfordítások. A munkaerőköltség a munkaerő árát, az alkalmaztatás költségét jelenti, amely magában foglalja mindazt a kötelezettséget, ami a munkáltatót terheli a munkaerő alkalmazásával kapcsolatban. Az EUROSTAT által publikált adatok alapján 2020-ban az Európai Unió 27 tagállamának átlagos munkaerőköltsége 27,7 euró volt, míg ugyanez a mutató Magyarországon 9,9 euró volt óránként, amely a harmadik legalacsonyabb adat a tagállamok között.
A témához tartozó további fontos fogalom az adóék, amely a munkaerőköltségen belül méri az adó- és járulékterhek arányát, megmutatva, hogy a munkaerőköltség hány százalékát vonja el az állam. Az EUROSTAT adatai szerint a munkaadókat és a munkavállalókat terhelő elvonások mértéke 2020-ban Magyarországon tovább csökkent, a munkaerőköltség 43,6%-át tette ki a munkajövedelmek után fizetendő adó- és járulékterhek összege. A magyar adat változásában nyomon követhető a kormány munkabért terhelő adók csökkentésére irányuló intézkedéseinek hatása, melyek alapján a szociális hozzájárulási adó kulcsa 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött. Fontos megjegyezni, hogy az EUROSTAT által közétett arányszám az átlagos fizetésű, egyedülálló, gyermek nélküli munkavállalóra vonatkozik, ennek okán a munkavállalók számára juttatott adó- és járulékkedvezmények (pl. a személyi jövedelemadó vagy a járulékok családi kedvezménye) nem tükröződnek benne.
Előadásomban hangsúlyoztam, hogy az adóék további csökkentéséhez célravezető út lehet a munkavállalók számára előírt adómértékek csökkentése, például az elmúlt időszakban felvetett személyi jövedelemadó kulcscsökkentés, a személyi jövedelemadó kulcsának egy számjegyűvé válása útján. Tény, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése adóbevétel kiesést eredményez a központi költségvetés számára, ugyanakkor növeli a nettó bért, ezáltal pedig a háztartások fogyasztását és megtakarításait is. Ez pedig egyértelműen hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése a gazdaság kifehérítésére irányuló adópolitikai célkitűzéseket is támogatja. Gondoljunk csak arra, hogy a csökkenő kulcsok miatti kisebb adóteher milyen módon hathat ösztönzően a foglalkoztatásra, a foglalkoztatottak bejelentésére, vagy akár a szerzett jövedelmük bevallására. A személyi jövedelemadó csökkentése tehát egyértelműen kedvezően járulna hozzá Magyarország versenyképességének javításához.
Új szempontot adva ehhez a vitához azt is felvetettem a soproni konferencián, hogy az adómentességnek lehetnek akár további feltételei is. Egyes feltételek már ma is léteznek, elég csak a 25 év alatti fiatalok, vagy a négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó mentességére gondolnunk. A világjárvány okozta krízis többek között arra is rávilágított, hogy rezilienciára nem csupán a nemzetgazdaság, vagy a költségvetés szintjén, hanem az egyének szintjén is szükség van. Talán soha nem látott jelentősége van ma az új ismeretek, az új technológiák felé való nyitottságnak, illetve az edukáció, a tanulás, és a képzés szerepe is jelentősen felértékelődött.
Úgy vélem, hogy az SZJA-mentesség egyik feltétele kapcsolódhatna a tanuláshoz. Ha valaki ugyanis tanul és képezi magát, akkor nemcsak a saját elhelyezkedési lehetőségeit javítja, hanem a tudással, adott esetben nagyobb hozzáadott értékkel, hozzájárul a nemzetgazdaság sikerességéhez is.
Egy válságból való kilábalás során különösen fontos, hogy hogyan és milyen prioritások mentén építjük fel az adórendszerünket. Bízom benne, hogy a konferencián elhangzott gondolataim további fontos nézőpontokkal gazdagították azt a szakmai diskurzust, amely meggyőződésem szerint a magyar gazdaság fenntartható növekedése szempontjából alapvető fontosságú.
