Az EUROSAI IT munkacsoport online konferencia fókuszában a digitalizáció és az innováció szerepe állt a számvevőszéki munkában. Úgy gondolom, hogy a digitális fejlődés jelentősége ma már megkérdőjelezhetetlen, így az Állami Számvevőszék számára is a digitális eszközök tudatos és hatékony alkalmazása jelenti a fő továbbhaladási irányt.
A digitális fejlődés a társadalom és gazdaság minden területére jelentős befolyást gyakorol, így természetesen a számvevőszékeket is folyamatos kihívások elé állítja. Ahogy arra a konferencián is rámutattam, a digitalizáció eredményeként a számvevőszékeknek többek között a szervezeten kívülről érkező tömeges információk kezelésével és rendszerezésével, valamint az adatbefogadás és feldolgozás megfelelő technológiájának kialakításával, illetve alkalmazásával is meg kell birkózniuk.
Büszkén számoltam be arról, hogy az ÁSZ esetében már megtörtént az adatbefogadás felkészítése a digitális kihívásoknak megfelelően. Létrehozásra került ugyanis az az elektronikus adatbefogadó rendszer, amely nem csak az ellenőrzöttek munkáját, de az ÁSZ tevékenységét is korszerűbbé, átláthatóbbá, közpénzkímélőbbé és hatékonyabbá tette.
Felhívtam a figyelmet azonban arra is, hogy a számvevőszékek digitális átállása nem függetleníthető az ellenőrzött szervezeti körtől, illetve azok digitális szintjétől. Magyarországon jelenleg a közintézmények körében az elektronikus adatok tartalmának, formájának és kezelési módjának a meghatározása, az adatgyűjtés forrásainak megbízhatósága, valamint az adatminőség nem minden esetben biztosított, illetve nem egységes. Ennek kapcsán azt gondolom, hogy a közszférában az adatokat kezelő rendszerek összekapcsolása lehetővé teheti az állampolgárok és szervezetek adatszolgáltatásainak egyszerűsítését, a bekért adatok több szervezet általi felhasználhatóságát, valamint az azonos funkciójú ügymenetek azonos lefolytatását.
A konferencián hangsúlyoztam, hogy az ÁSZ tevékenységének fókuszában jelenleg a közszféra teljesítményének objektív mérésének, illetve értékelésének témaköre áll, azonban ehhez szükség van a nemzetközi mérési gyakorlatok felülvizsgálatára, illetve azok a Számvevőszék tevékenységébe történő adaptálására.
Ennek érdekében már konkrét lépéseket is tettünk. Elsőként egy Mérési projektet alapítottunk, amely feltérképezte, hogy a nemzetközi partnereink milyen méréseket alkalmaznak. Második lépésként pedig egy Mérési Műhely megalapításával a méréssel kapcsolatos módszertani fejlesztés önálló állomását hoztuk létre. Az ÁSZ feladatának tekinti, hogy a mérési tudatosság elterjedjen a közszférában, ugyanis a módszertanilag nem kellőképpen megalapozott mérések, illetve az így kialakított értékelések társadalmi-gazdasági kockázatot hordoznak.
A mérés témáján továbblépve, szintén beszéltem az ellenőrzés bizonyosságáról, illetve arról is, hogy ehhez milyen természetű adatokra van szükség. Az ellenőrzési bizonyosság szintje az ellenőrzés alapján kialakított megállapítások, következtetések, javaslatok és ajánlások, illetőleg vélemények helytállóságának, megalapozottságának, megbízhatóságának mértékét fejezi ki. Az ÁSZ az egyes ellenőrzések tervezése során beazonosított bizonyossági követelmények transzparens érvényesítése érdekében az ellenőrzöttek által rendelkezésre bocsátott adatok bizonyítéknak való minősítéséhez értékelési keretrendszert határoz meg, mely egyértelmű minősítési követelményeket biztosít az adatok felhasználhatóságának értékeléséhez.
Mivel rendkívül dinamikusan változó, folyamatosan fejlődő területekről van szó, különösen szerencsésnek gondolom, hogy a nemzetközi térben is rendszeresen lehetőségünk van a rendelkezésünkre álló tudás és tapasztalat megosztására.
