Az Állami Számvevőszék elemzésekkel és tanulmányokkal segíti a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában. Az ÁSZ a 2021. évi központi költségvetés véleményezéséhez kapcsolódó elemzés céljának megfelelve véleményt ad arról, hogy a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat tervezése során a jogszabályokban előírt feltételek teljesültek-e, továbbá konkrét kockázatokra felhívva a figyelmet segíti a tervezés eredményességét. Mindenekelőtt vizsgáljuk meg, hogy egy világválság bizonytalan körülményei között mi lehet egy következő évi költségvetés funkciója!
Sokan vitatják, hogy a fokozott bizonytalanság körülményei között szabad-e egyáltalán egy még csak hónapok múlva kezdődő év állami költségvetését most elkészíteni. Bevallom, számomra ez olyan, mintha viharban nem akarnánk irányt adni a hajónak. Az ilyen közelítés csak sodródáshoz vezethet. Az azonban kétségtelen, hogy másképp kell figyelni és kezelni a széllökéseket, a hajó felé törő hullámokat, mint a békés, nyugodt vizeken. Ez a „másképp kell” a költségvetés elemzése számára azt jelentette, hogy megnőtt az érzékenységvizsgálatok szerepe, hogy szcenáriókban kellett értékelni a kockázatokat és a lehetőségeket, és olyan viszonyítási alapot kellett találni, amelyhez képest reálisan lehet felmérni a különbségeket és azok jelentőségét.
Az ÁSZ elemzéseket végző szakemberei pontosan a fentieket tették. Az egyes szcenáriókhoz rendelt érzékenységvizsgálatokkal mutattak rá valószínűségekre és kockázatokra, valamint a 2019-es tényleges - bár jogilag még előzetesnek számító - számokkal való összevetések használatával biztos alapokat adtak ahhoz, hogy a mindenkori értékelések jó bázist használhassanak.
Tekintsük is át röviden mindennek az eredményét.
Az alappálya azt feltételezi, hogy a járványt Európa-szerte sikerül a második negyedévben visszaszorítani, így a harmadik negyedévtől az ágazatok kibocsátása – egyes ágazatok kivételével – fokozatosan helyreállhat, és jövőre már elérheti a 2019. évi szintet. Ebből is látszik, nem véletlen, hogy kollégáim miért választották a 2019-es számokat az összehasonlítások alapjául.
Az alappályánál szigorúbb 1. szcenárió szerint a koronavírus-járványt csak egy negyedévvel később, 2020. harmadik negyedévében sikerül megfékezni, ezért a gazdaság visszakapaszkodására csak a negyedik negyedévtől lehet számítani. A még kedvezőtlenebb helyzettel számoló 2. szcenárió szerint a járvány visszaszorítása az alappályában feltételezettnél csak fél évvel később valósul meg, így a gazdaság érdemben csak 2021-től tud újraindulni.
Az alappályától eltérő alternatívák a külső kereslet lassabb növekedésével is összefüggésben negatív hatást jeleznek az exportra nézve, ami a hazai termelési kapacitások későbbi bővülésével járna. Ez egyúttal a foglalkoztatás és a beruházások alacsonyabb szintjéhez vezetne. Mindezek következtében az államadósság is nőne az alappályában vázolt változathoz képest.
Az elemzés azt is kimutatta, hogy a 2019-ig elért eredmények nem nullázódnak le, és a járvány elmúltával a gazdaság bizonyosan képes lehet arra, hogy a korábbi növekedési pályához visszatérjen. Fontos tanulsága viszont az értékelésünknek, hogy a dinamizmus feltámasztásához múlhatatlanul szükséges, hogy a gazdaság helyreállítása együtt járjon a gazdaság modernizálásával is.
Ezért végképp egyértelmű, hogy olyan költségvetést kell készíteni, amely a válságidőszakban, a kiszámíthatatlan gazdasági-társadalmi viszonyok között is irányt mutat, és így hozzájárul a koronavírus-járvány utáni időszak fellendüléséhez, hozzásegíti a vállalkozásokat és a családokat a krízis utáni versenyképes újrakezdéshez.
Igen, a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak egyaránt készen kell állniuk, hogy képességeiket a változó világ igényei szerint alakítsák, fokozzák. A beruházásoktól az átképzésekig terjedő íven az állami költségvetés ehhez irányokat jelöl ki, és számos eszközt is biztosít.
Mindezekért tartottam szükségesnek, hogy az elsők nem mindig hálás szerepét is vállalva felhívjam a figyelmet arra, hogy minél előbb érdemes, sőt szükséges beterjeszteni a 2021-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Hangsúlyoztam azt is, hogy kidolgozásakorhárom alapvető szempontot mindenképpen figyelembe kell venni: a célra tartottságot, a rugalmasságot és a tartalékolást. Minél nehezebb egy helyzet, annál fontosabb, hogy jó viszonyítási alappal mérhetővé tegyük. Hogy időben értékelhetővé és reagálhatóvá tegyük. És hogy összehangolt, kellő irányba állított cselekvéssel kezelhetővé, illetve meghaladhatóvá tegyük.
Arról is be tudok számolni, hogy az ÁSZ maga is lépést tart a kihívásokkal. Néhány hét alatt teljesen átálltunk a digitális munkavégzésre, és elemző, értékelő módszertanunkat is a helyzet kihívásaihoz igazítottuk. A távolságtartás körülményei között is teljes kapacitással dolgoztunk, és dolgozunk ma is. Egyre több felkészítő támogatást tudunk adni a vizsgált szervezeteknek is, hogy aztán ellenőrzéskor mind jobb eredményeket találjunk a közpénzek felhasználásának jogszerűségében és hatékonyságában. A hajózási hasonlathoz visszatérve: a kormányos, azaz a kormány kijelöli az irányt, mi valamennyien pedig megfontoltan és célra tartóan kezeljük vitorláinkat.
