Az Európai Unió a tavalyi évet a vasút európai évének választotta, hogy népszerűsítse a vonatozást, mint biztonságos és fenntartható közlekedési formát. A koronavírus okozta válság ezt az ágazatot is komolyan érintette, többek között az utazást korlátozó intézkedések, és ezzel összefüggésben, az utasok számának jelentős csökkenése miatt.
A vonatos utazásnak rengeteg olyan előnye van, amelyek miatt érdemes lehet ezt a közlekedési formát választani. Az egyik legkényelmesebb utazási mód, biztonságos, bármennyi csomagot vihetünk, a nagy-sebességű vasútvonalak pedig eljutási időben egyre több helyen veszik fel a versenyt akár a repülőkkel is (gondoljunk a reptereken eltöltött plusz várakozási időre). Nem utolsósorban a vonatozás környezetbarát és sokkal fenntarthatóbb megoldás, mint az autóval vagy repülővel történő utazás.
De miért fontos a társadalom szempontjából magának a közlekedési infrastruktúrának a vizsgálata? Két okból is: egyrészt ezek a fejlesztések jelentős nagyságrendű költségvetési forrást igényelnek, amelyek hatást gyakorolnak a központi költségvetés kiadásaira, közvetetten pedig az államadósság-mutató alakulására. Másrészt a végrehajtott beruházások jelentősen befolyásolják a gazdasági növekedést, valamint Magyarország nemzetközi versenyképességét is.
A koronavírus járvány hatására jelentősen megváltoztak a fogyasztói szokások a vasúti áru- és személyszállítás területén is: a munkáltatók egyre nagyobb mértékben tértek át az otthoni munkavégzés lehetőségére, amely így csökkentette a munkahelyre ingázók számát. A válság ugyanakkor rámutatott arra, hogy a vasút kivételes körülmények között is képes biztosítani az alapvető áruk, például élelmiszerek, gyógyszerek és üzemanyagok gyors szállítását.
Ezért is kiemelten fontos a közlekedési infrastruktúra-beruházások szerepe, hiszen egy-egy fejlesztés akár a szállítási időt és a vasút üzemeltetési költségeit is mérsékelheti, javítva ezáltal a hazai vasúti áruszállítás nemzetközi versenyképességét, mindamellett fokozza a gazdasági szereplők gazdasági és beruházási aktivitását és elősegíti az áruszállítási teljesítmény növekedését hozzájárulva ezáltal az export volumenének növekedéséhez.
Meggyőződésem, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztésének szerepe lesz abban, hogy a járványból való felépülés fenntarthatóbb legyen. Nem véletlen az sem, hogy az európai vasúttársaságok is megpróbálnak újra ésszerű, környezetbarát alternatívát nyújtani a fapados légitársaságokkal szemben, amelyek az utóbbi évtizedekben kiszorították a vonatközlekedést a piacról.
