A 2022. évi országgyűlési választások kapcsán - a korábbi alkalmakhoz hasonlóan – idén is megszervezte választásértékelő kerekasztal-beszélgetését a XXI. Század Intézet. Érdeklődéssel vettem részt a szakértők bevonásával zajló rendezvényen, amelynek fókuszában a kampány és a választások eredményeinek értékelése mellett, ezúttal a közvélemény-kutatások pontossága állt.
Megszokhattuk már, hogy az országgyűlési választásokhoz közeledve szinte naponta számolnak be a különféle közvélemény-kutatások a jelöltek pillanatnyi népszerűségéről, a pártok aktuális támogatottságáról, az állampolgárok választási hajlandóságáról vagy a választások lehetséges végkimeneteléről. Most azonban, néhány nappal a 2022. évi országgyűlési választások után azt tapasztalhatjuk, hogy vasárnap óta talán még több szó esik a közvélemény-kutatásokról, mint a szavazást megelőző napokban. De mi ennek az oka?
Hatalmas meglepetést okozott a választások éjszakája azoknak, akik az előzőleg közzétett közvélemény-kutatások mérései alapján számítottak az eredményekre, ugyanis ezek teljesen más képet festettek a választások végkimeneteléről. A „2022 Választásértékelő” elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen hazánk négy vezető közvélemény-kutató intézetének vezetője vett részt, akik mind egyetértettek abban, hogy a mérések pontatlanságában nagy szerepe volt a kampány utolsó heteit beárnyékoló háborús helyzetnek.
A szakemberek kiemelték, hogy a szomszédban zajló fegyveres konfliktus hatására a béke és a stabilitás ígéretét keresték a választók, akik így nem elsősorban pártpreferencia alapján tették le a voksukat. A beszélgetés során szintén szó esett a kampányban domináns szerepet betöltő közösségi média felületek jelentőségéről is.
Örülök, hogy lehetőségem volt részt venni az eseményen, amelynek során különösen érdekes volt meghallgatni, hogy a közvélemény-kutatók hogyan értékelik az eredményeket, illetve, hogy milyen tapasztalatokat, következtetéseket vonnak le a mérések pontosságát illetően.
