Nem kevesebb mint 20 ezer milliárd forintot tart a magyar lakosság olyan bankszámlákon, amelyek nem kamatoznak. Ennek kapcsán fejtettem ki a napokban, hogy az embereknek érdemes lenne állampapírokat vásárolni, illetve kötvényekbe fektetni a tartalékban lévő pénzüket, hiszen azok jóval kedvezőbb hozamot garantálnak még a mostani magas infláció mellett is. Erről és hasonló pénzügyi kérdésekről beszéltem a Karc FM-nek adott interjúban.
10 év alatt több mint 40 ezer milliárd forinttal bővült a lakosság vagyona, és ebből mintegy 10 ezer milliárd forint áramlott állampapírba. Ez egy nagyon jelentős szám, viszont még mindig jóval magasabb az az összeg, amelyet készpénzben, illetve kamat nélküli bankbetétekben tartanak az emberek.
Gondoljunk bele, hogy csak a múlt hónapban 8%-ot meghaladó inflációt jelzett a KSH, ami azt jelenti, hogy durván minden olyan 10 forintból, amely nincs lekötve valamilyen befektetésben, 1 forintnak az értékét elvesztette a lakosság. Mondhatjuk tehát, hogy a nullához képest már a 6-7 % körüli állampapír befektetés is pozitív, ugyanis ezt egy év után már meg lehet kapni adómentesen, ráadásul annak a készpénznek az értékvesztését is csökkenti, amit eddig el sem költöttek az emberek. Ez akár 10 ezer milliárd forintnyi lakossági pénzmozgást is jelenthet az állam számára, így ez mindenképpen egy nyer-nyer szituáció.
Sőt ennek a folyamatnak további aspektusai is vannak, hiszen az is kérdés, hogy az állam egyes beruházásaihoz, konkrét fejlesztési célok megvalósításához a lakosságot, biztos kötvény kibocsátás mellett, mint finanszírozót is be tudná vonni. Gondoljunk csak az energetikára vagy a logisztikai, közlekedési lehetőségekre. Ezek az egyik oldalról fontos állami feladatok, másrészről viszont üzleti lehetőségek. Egy jó állami beruházás lakossági pénz felhasználásával tehát, mind a közösségnek, mind pedig az államnak előnyös, vagyis mindenkinek, aki ezt a nulla kamatozású pénzt fontos célok finanszírozására tudja megmozgatni.
Fontos megemlíteni, hogy az államkötvények között léteznek az ún. zöld kötvények is, amelyeknek 10 éves a futamideje. De ezek mitől zöldek? Nyilvánvalóan nem a színük miatt, sokkal inkább azért, mert kimondottan olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyeknek valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnyük van.
Nem véletlenül kezdtem tehát azzal, hogy 10 év alatt több mint 45 ezer milliárd forinttal nőtt a lakosság megtakarítása, amelynek egy része tartósan, akár évek óta csak „áll”. Ez ugyanis jelenleg egy befektetés nélküli pénzösszeg, ami sem a lakosságnak, sem pedig az államnak nem válik előnyére. Ezért tartanám nagyon fontosnak, hogy az emberek tájékozódjanak a lehetőségekről, hiszen megéri állampapírokat vásárolni, illetve kötvényekbe fektetni a tartalékban lévő pénzüket.
