Domokos László

Az Állami Számvevőszék lassan tizenkét éve társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területévé tette a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését. Ennek megfelelően évek óta tevékeny és kezdeményező szerepet vállalunk a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, a pénzügyi ismeretek bővítésében, valamint a területen megfogalmazott célok megvalósulásának és eredményességének mérésében, értékelésében.

 

Időről-időre tapasztaljuk, hogy a pénzügyi tudatosság fontosságára leginkább a válságok hívják fel a figyelmet.  Így volt ez a 2008-as gazdasági válság esetében és így van ez most is, amikor a koronavírus-járvány okozta globális válsághelyzet drámai hatásaival küzdünk. Látni kell azonban azt is, hogy napjainkban nem csupán a világjárvány okozta gazdasági bizonytalanság jelent kihívást a lakosság számára. A digitalizáció, illetve a pénzügyi folyamatok robbanásszerű fejlődése, a fintech rendre szembesít minket azokkal a változásokkal, amelyek a digitális szolgáltatások használatát, illetve a megtakarítási és biztosítási lehetőségek, valamint a vásárlás és a szolgáltatások igénybevételének a módját érintik.  

 

Szerencsére elmondható, hogy az elmúlt években egyre fontosabbá vált a pénzügyi tudatosság kérdésköre hazánkban.  Ezt támasztja alá a Kormány 2017-ben indított „Pénzügyi tudatosság fejlesztése” címet viselő stratégiája is, amelynek küldetése az általános pénzügyi kultúra megalapozása, folyamatos fejlesztése és ápolása az iskolarendszerű oktatásban és azon kívül is.

 

 

 

A mai konferencia keretében, kollégáim két olyan felmérés eredményeit is bemutatták, amelyek a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését célzó törekvések eredményességéről adnak átfogó képet. Ezek közül az egyik, egy 2016-ban már elvégzett felmérésnek a megismétlése volt, a kapott eredmények pedig számos előrelépést mutattak. Több állami és egyéb kezdeményezés indult meg, illetve jelentősen nőtt a képzések volumene, valamint a képzési programok és az azokon résztvevők száma is. Kiderült ugyanakkor az is, hogy a képzések minőségbiztosítottsága terén nem történt érdemi változás.

 

Szintén a tavalyi évben ismételtük meg azt a 2012-ben indított felmérésünket is, amely a felsőoktatásban tanulók pénzügyi tudásának, attitűdjének, viselkedésének aktuális jellemzőit, annak változásait, illetve az újonnan a középiskolások számára bevezetett fejlesztési programok hatását kívánta felmérni. Az eredmények alapján azt láttuk, hogy bár a hallgatók pénzügyi ismereteinek és azok alkalmazásának szintje nem változott, a tudatosság terén előrelépés történt. A hallgatók már nemcsak fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk, de egyre többen képeznek pénzügyi tartalékot a váratlan helyzetek kezelése, sőt a nyugdíjas időszak finanszírozása érdekében is.

 

Úgy vélem, hogy a jelenlegi kihívásokkal teli időszakban különösen fontos volt, hogy egy konferencia keretében hívjuk fel a figyelmet arra, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, akkor érhetjük el a pénzügyi kultúra fejlesztése területén kitűzött céljainkat, ha a megvalósítást lépésről-lépésre nyomon követjük, monitorozzuk. Biztosíthatom Önöket, hogy az ÁSZ a jövőben is mindent meg fog tenni azért, hogy a pénzügyi tudatosság minél szélesebb körben elterjedjen, valamint hogy elemzésein és kutatásain keresztül értékelje a hazai pénzügyi tudatosság szintjét”, az értékelési eredményekről pedig visszajelzést adjon minden szereplő és érintett számára.