A koronavírus-járvány hatására világszerte bevezetett intézkedések magukkal hozták egy válság kialakulásának lehetőségét. A válság természete pedig, hogy kihívás elé állít mindannyiunkat. A kihívás azonban egyúttal lehetőséget is teremt. Lehetőséget a minőségi váltás megvalósítására.
Már 2018-ban utaltam arra, hogy válság érkezhet hazánkba. Természetesen akkor még nem számítottunk a pandémiára, azonban a gazdaság természetes velejárója, hogy visszatérő válsághelyzetek adódnak, amelyek megállítják a fejlődést. Ez a válság pedig 2019-ben a vírus formájában érkezett meg.
Elmondható, hogy a vírus és annak hatása mind gazdasági, mind társadalmi átstrukturálódást hozott. Az egyes hullámokban eltérő mértékben, de korlátozni kellett a kereskedelmi egységek, kulturális intézmények és vendéglátóhelyek látogathatóságát, időszakos kijárási tilalmat kellett bevezetni és jelentősen csökkent az egészségügyben igénybe vehető szolgáltatások köre is. A kereslet-kínálat átrendeződésében egyre nagyobb hangsúly helyeződött az otthoni munkavégzés jelentőségére és a személyes kontaktusok csökkentésére.
Az Állami Számvevőszék, mint független, állami alkotmányos intézmény, tevékenységével a fenntartható jól irányított államot segíti elő. A pandémia ebben számos módon éreztette hatását, ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy az ÁSZ proaktív módon, a támogatói funkcióját előtérbe helyezve azonnal reagálni tudott a helyzetre.
A kihívásokra válaszul szervezeti változtatások születtek, amelyeknek munkaszervezési és digitalizációs vetületei is voltak. Az új típusú ellenőrzések bevezetésével az ÁSZ célja a lefedettség növelése volt, ezzel járulva hozzá a megemelkedett korrupciós kockázatok csökkentéséhez és ezáltal a jól irányított állam működéséhez. Az ÁSZ növelte közpénzügyi elemzéseink számát, hogy ezekre alapozott tanácsadó tevékenységével is segítse a társadalmi és gazdaságpolitikai kormányzati célok megvalósulását.
Az ÁSZ stratégiai dokumentumrendszerében deklarált cél, hogy fejlessze a szervezet külső és belső reagáló képességét, hogy a felmerülő kihívásokra érdemi válaszok születhessenek. Az Országgyűlés határozata is megerősítette az ÁSZ digitális átállását, és elismerte az ÁSZ minden olyan tevékenységét, ami a digitális ellenőrzési környezet megteremtéséhez járul hozzá. Ezt a folyamatot felgyorsította a jelenlegi járványügyi helyzet is.
A pandémia alkalmat teremtett tehát arra is, hogy mind az intézmények, szervezetek, mind az állampolgárok gondolkodásmódja változzon, és döntéseiket kockázati alapon, a megelőzésre koncentrálva, illetve tervezésre alapozva hozzák meg a jövőben. A tervezni, félretenni és gazdálkodni tudó lakosság olyan hozzáadott értéket jelent az egész társadalom számára, amelyre válsághelyzetekben támaszkodni lehet.
Úgy vélem, hogy minden bajban rejlik valami lehetőség, mindig vannak pro és kontra folyamatok. Fontos látni, hogy ez sok szempontból egy tanulási folyamat, egy továbblépési lehetőség például egy hatékonyabban működő államigazgatás vagy éppen közfeladat-ellátás felé. De ennek az a feltétele, hogy minél gyorsabban túl legyünk a válsághelyzeten és akkor tudunk azon gondolkozni, hogy milyen előnyöket tudunk kovácsolni mindabból, amit megtanultunk a pandémia időszakában.
