2020. november 26-án került sor a 2020. évi Integritás Kerekasztal Találkozóra, amelyet idén a Magyar Nemzeti Bank szervezett meg, rendhagyó módon online formában. A korrupcióellenes együttműködésben résztvevő állami szervezetek éves megbeszélésén az Állami Számvevőszék idei tevékenységéről számoltam be a hallgatóságnak.
A COVID-19 világjárvány alapjaiban változtatta meg az életünket. Ezt bizonyára mindannyian érezzük a hétköznapok során, azonban fontos látni, hogy a minket körülvevő gazdasági környezetet is drasztikusan megváltoztatta a járványhelyzet.
Ebben a zűrzavaros időszakban pedig különösen nagy jelentősége van a szabálykövetésnek és a rendezettségnek, ugyanis ahogy arra az Állami Számvevőszék értékelései mellette az ENSZ, a OECD vagy az IMF is rámutatott, a rendkívüli állapot kiemelt korrupciós és szabálysértési kockázatokat jelent. Ennek következtében az integritás szemlélet terjesztésének, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek kiépítettségének és működtetésének talán még a korábbinál is fokozottabb jelentősége van, különösen a közszféra szervezeteinél. Úgy vélem a korrupció, hasonlóan a COVID-19 vírushoz, az egész világ alattomos betegsége, amely visszaszorításához elsősorban összefogásra és megelőzésre van szükség.
Mindezeket figyelembe véve, az Állami Számvevőszék 2020-ban minden eddiginél nagyobb hatást igyekszik gyakorolni a magyar közszféra integritására, valamint a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére. Éppen ezért, ettől az évtől kezdve a számvevőszék a monitoring alapú értékelésre helyezi a hangsúlyt, amelynek keretében 3197 önkormányzatnál és 1284 önkormányzati hivatalnál értékeli a korrupció ellen védettséget biztosító rendszerek kiépítettségét.
Az ÁSZ meglátásaival és javaslataival is igyekszik hozzájárulni a korrupció megelőzéséhez. A számvevőszék a járvány hazai megjelenésétől kezdve különösen nagy figyelmet fordít a kórházak támogatására, amelynek keretében ellenőrzési és elemzési tapasztalataival járul hozzá az egészségügyi ellátórendszer vezetésirányítási és integritási rendszereinek fejlesztéséhez. Jó hír, hogy az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a magyar közszférában azoknak az integritáskontrolloknak a kiépítettsége, amelyek a korrupció ellen nyújtanak védettséget.
A korrupció elleni rendszerszintű fellépés leglátványosabb eredménye pedig a hazai gazdaság elmúlt években megvalósított kiemelkedő mértékű fehéredése. Az áfa-rés, azaz a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbségnek a jelentős csökkentésével Magyarország az áfacsalások elleni harc éllovasává vált, a magyar állam áfa beszedési hatékonysága a nyugat-európai országok szintjén van, sőt a német, osztrák, belga vagy épp brit értéknél is jobb. Az EU tagállamok szintjén legdinamikusabb nagyságú kifehérítés több százmilliárdos bevételt jelent a költségvetésnek is, miközben növeli az átláthatóságot, igazságos piaci viszonyokat teremt a gazdaság szereplői számára, jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét, valamint erősíti a tisztességes adófizetést és a fair piaci versenykörnyezet megszilárdítását.
_____________________________________________________________________________________________________________
Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2011. november 18-án írt alá közös nyilatkozatot a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ÁSZ elnöke, amelyben mind erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére és a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz azóta több állami szervezet is csatlakozott: 2012-ben az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig a Gazdasági Versenyhivatal.
