Az idei évben tovább szélesedett az Állami Számvevőszék tevékenysége, amely egyrészt a társadalom számára a tudatos életvezetés támogatásában, míg az ellenőrzöttek számára az ellenőrzési folyamatba épített javítási lehetőségekben nyilvánul meg. Ezzel összekapcsolásra került a tudatos pénz és közpénz felelős elköltése is. Évértékelő beszédemben az ÁSZ teljes állományával osztottam meg közös munkánkra vonatkozó tapasztalataimat, értékelésemet, valamint bemutattam az előttünk álló feladatokat a következő évre vonatkozóan.
Az idei évben tovább szélesedett az Állami Számvevőszék tevékenysége, amely egyrészt a társadalom számára a tudatos életvezetés támogatásában, míg az ellenőrzöttek számára az ellenőrzési folyamatba épített javítási lehetőségekben nyilvánul meg. Ezzel összekapcsolásra került a tudatos pénz és közpénz felelős elköltése is. Évértékelő beszédemben az ÁSZ teljes állományával osztottam meg közös munkánkra vonatkozó tapasztalataimat, értékelésemet, valamint bemutattam az előttünk álló feladatokat a következő évre vonatkozóan.
Ahogy a mezőgazdaságban úgy az Állami Számvevőszék munkája során is igaz, hogy az aratást mindig a vetés előzi meg és ha földünket gondosan műveljük, akkor jó eredményekre számíthatunk. Az ÁSZ idei bőséges terméséhez többek között a digitális fejlesztések és a módszertani újítások is mind hozzájárultak. A példánál maradva, a fagy, a szárazság vagy a viharok jelentősen képesek befolyásolni a mezőgazdaság eredményeit, az ÁSZ esetében azonban arra kell törekednünk, hogy a meglévő, esetlegesen akadályt képező külső tényezők még nagyobb teljesítményre ösztönözzenek.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítottunk arra, hogy az emberekben milyen percepciót, érzést keltenek a közpénzekkel kapcsolatos feladatok. Tehát az a felelősség, amit a Számvevőszék az Országgyűléstől kapott, egy társadalmi közegben kell, hogy értelmet nyerjen. Sőt, nem elég csak jónak látszani, hanem ki kell váltanunk a jó dolgokat és a társadalmat tudatos életvezetésre kell tanítanunk, amihez munkatársaink részéről aktív felelősségvállalásra is szükség van.
Az Állami Számvevőszék egyik legnagyobb teljesítménye, hogy értékeinket megőrizve tudtunk megújulni. Felismertük, hogy szervezetünk egy adatfeldolgozó szisztéma, munkánk szakmai alapját az adatok értelmezési képességei adják. Az elkövetkező évek legnagyobb kihívásaként látom, hogy az adatok begyűjtése és feldolgozása a legobjektívebben és torzításmentesen történjen. A validált adatok ugyanis az értékelésben tiszta szakmai helyzetet tudnak teremteni, így kiemelten fontos az is, hogy az adatot szolgáltató is validált adatot biztosítson az ÁSZ számára.
Az utóbbi évben a Számvevőszéknek egy teljesen új gondolkodási módot kellett kialakítania: az állampolgárok célszerű pénzköltésbe vetett hitét kell megerősíteni és meg kell teremteni az ellenőrzöttek számára hiba esetén a javítás lehetőségét. Nem tanárnak, hanem pedagógusnak kell lennünk: moderálni, mentorálni és „nagykorúságra nevelni” a közpénzköltő szervezeteket. Ez óriási munka, ugyanakkor meggyőződésem, hogy minden közéletben szereplőnek vállalnia kell ezt a pedagógiai szerepet is.
Úgy gondolom, hogy lehetőséget kell adni a javításra, hogy az állam ne teher legyen, hanem biztonságot adjon. Az ÁSZ stratégiájába sem véletlenül került a 3 alappillér közé az ellenőrzés és az elemzés mellé a tanácsadás is, amely biztosítja az ellenőrzöttek számára a működésük, gazdálkodásuk és közfeladatellátásuk javulásának lehetőségét, ezzel is hozzájárulva a társadalmi közbizalom erősítéséhez. Tehát ahhoz, hogy a fenntartható gazdasági feltételek Magyarországon megerősödjenek hajózni kell, azonban a hajósnak egy szél sem jelent megoldást, ha nem tudja, hogy melyik kikötőbe tart.
Idén az ÁSZ a lefedettség korszakába lépett, hiszen 2021-ben 10 000 szervezetet értékelt. Ez alapján a zárszámadás közzétételéig együttesen több, mint 5000 szervezet esetében járult hozzá a közpénzügyi helyzet javulásához. Az elmúlt években egyre növekvő ellenőrzési helyszínszámmal nem csak az ellenőrzéssel lefedett közpénz, közvagyon nagysága növekedett, hanem a társadalom bizalma is megerősödött a közpénzt, közvagyont felhasználó szervezetek irányában, hiszen az állampolgárok tudják, a szervezetek folyamatos ellenőrzés, értékelés alatt állnak.
A kiegyensúlyozott jövőbeli fejlődés megalapozásának záloga a közszféra teljesítményorientált működtetése. A jól irányított állam támogatása, a jól kialakított állami szervek működtetésén keresztül érhető el. A jól irányított állami szervezeteknek pedig, olyan rendszerként kell működniük, amelyben a szervezeten belüli teljesítményeket átfogóan kezelik és mérik. Ennek alapja a szervezetek vezetőinek elkötelezettsége a jó irányítási rendszerek működtetése mellett, amely hozzájárul a küldetés megvalósításával összefüggő valamennyi szervezeti folyamat teljesítőképességéhez.
