A világjárvány ellenére technológiai és módszertani változásokat hajtottunk végre, jelentős mértékben megnöveltük ellenőrzési lefedettségünket, kiszélesítettük elemzési tevékenységünket, illetve megerősítettük támogató szerepünket is. Az Állami Számvevőszék 2021. évi beszámolóját Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országházban adtam át.
Mindannyian érezzük, hogy olyan változások és folyamatok közepén járunk, amelyek bár nagy kihívásokat jelentenek, valójában hatalmas lehetőségeket is tartogatnak. A pandémia ugyan átírta az Állami Számvevőszék megszokott munkakörülményeit, ugyanakkor meg is erősítette a szervezetet. A világjárvány ellenére technológiai és módszertani változásokat hajtottunk végre, jelentős mértékben megnöveltük ellenőrzési lefedettségünket, kiszélesítettük elemzési tevékenységünket, illetve megerősítettük támogató szerepünket is.
Meggyőződésem, hogy az ellenőrzések során tett megállapításaink és javaslataink átláthatóbbá és eredményesebbé tették a közpénzek felhasználását, amelynek eredményeként a közfeladatokat ellátó intézmények és rendszerek hatékony, a közjót szolgáló működéséhez is hozzájárultunk.
Ebben a minket körülvevő információs zajban egyértelmű feladata a Számvevőszéknek, mint független szervezetnek, hogy objektív, szakmai szempontból is megbízható értékeléseket végezzen, így biztosítva a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi bizalom növeléséhez elengedhetetlen hiteles és befolyásmentes információkat.
Az Állami Számvevőszék célja, hogy átláthatóan, szakszerűen, illetve közérthetően tájékoztassa a nyilvánosságot és a törvényhozást a közvagyonnal kapcsolatos kérdésekről. Elengedhetetlen ugyanis, hogy a társadalom minden szegmense, illetve a kormányzati döntéshozatal is validált adatok, hiteles információk alapján tájékozódjon, hiszen ahogy arra a világjárvány is rámutatott, a megbízható tájékoztatás és a társadalmi bizalom kapcsolata rendkívül szoros.
Fontos kihangsúlyozni, hogy az Állami Számvevőszék – felhatalmazásának megfelelően – nem az eseti visszaéléseket tárja fel, hanem rendszerszinten, támogató jelleggel végzi értékeléseit, amellyel az átláthatósághoz járul hozzá. Ez pedig kijelenthetjük, hogy minden magyar állampolgárnak alapvető érdeke.
Úgy vélem, hogy a jövőben két nagy feladattal kell majd szembenéznünk. Ezek közül az egyik a költségvetési pénzek elköltésének eredménykövetelményekhez való kötése lesz, amelynek megvalósítására még soha nem volt annyira szükség, mint, ahogy arra a következő hónapokban, években lesz. A másik nagy feladat pedig egy előreláthatólag 8-10 éves folyamat részeként a szervezeti szintű teljesítménymérés szisztematikus fejlesztése, alkalmazása és megvalósulása lesz.
