A 2022-es költségvetési törvényjavaslatról szóló parlamenti vitát megelőzően a Karc FM Regiszter című műsorának a vendége voltam, ahol a jövő évi költségvetés tervezetének számvevőszéki véleményezésével kapcsolatban osztottam meg a számvevőszék megállapításait.
Az Állami Számvevőszék ezúttal is megalapozott és következetes szabályszerűségi vizsgálat keretében állapította meg, hogy a törvényjavaslat megfelel-e a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak.
Láthatjuk, hogy a jövőt illetően vannak még bizonytalanságok. Nem tudjuk, hogy lesz-e a járványnak negyedik hulláma, illetve azt sem, hogy milyen gyorsan tud majd helyreállni az Európai Unió és hazánk gazdasága. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés rugalmas és pozitív, amely mindenki számára a körülményektől függően lehetőséget nyújt. Gondoljunk csak arra, hogy nincs adóemelés, folytatódik a reálbérek növekedése, a 25 év alattiaknak januártól nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, és a munkahelyek számát tekintve is növekedés várható.
Talán emlékeznek arra, amikor arra kértem az állampolgárokat, hogy igyekezzenek megtakarítani. A kérésem kisebb vihart kavart, azonban ma már látszik, hogy sokkal könnyebben vészelték át az elmúlt év kihívásait azok, akik ennek megfelelően alakították a családi költségvetésüket. Természetesen továbbra is azt javaslom a háztartásoknak, hogy tervezzenek és készítsenek költségvetést, de azt is gondolom, hogy a hosszú bezártság után mindenki megérdemli, hogy bepótolja a visszamondott utazásokat, az elmaradt szabadidős programokat vagy az elhalasztott beruházásokat. Most tehát arra biztatom Önöket, hogy átgondoltan fogyasszanak!
Az ésszerű, megfontolt pénzköltés, illetve az eladósodás elkerülése továbbra is rendkívül fontos, ugyanakkor a vásárlási kedv és a fogyasztás bővülése a saját közérzetünk, hangulatunk javítása mellett, a magyar gazdaság egészséges állapotának a helyreállításához is hozzájárul.
A beruházásokkal kapcsolatban a lakosság és az állam részéről is azokat a hatékonyságot és termelékenységet növelő vállalásokat javaslom előtérbe helyezni, amelyektől hosszú távon költségmegtakarítást, megtérülést várhatunk. Az állami költségvetés tekintetében azt látom, hogy több ponton is van mozgástér. Ilyenek például a védekezésre és az újraindításra szánt összegek. Ezek most óvatossági elv alapján vannak betervezve, ha ezeket viszont nem kell majd felhasználni, jelentős többlet keletkezhet. Szintén a költségvetés rugalmasságát biztosítják az európai uniós projektekre és beruházásokra biztosított előlegek.
Végezetül örömmel említem az adófehérítés politikája területén elért sikereket. 2010-ben, amikor elkezdtük a munkát még 23 százalék volt a be nem szedett áfa és jövedéki adó. Ma ez csupán 6 százalék. Ez egy közös siker, amelyhez az új szabályok és technológiák mellett, az állampolgárok jogkövetése, illetve közös korrupció elleni fellépés is jelentősen hozzájárult. A cél természetesen a további fehérítés, amely többlet adóbevételt teremt, így a kormány ezt a megtakarítási többletet tudja visszafordítani az adókulcsok csökkentésébe. Rendkívül sikeres gazdaságmenedzselés ez, amely világszinten is jó gyakorlatként mutatható be.
