A foglalkoztatás átalakulása jelentős és rugalmas változásokat hozott az életünkben. Úgy vélem, a távmunka hosszú távon is fenntartható, az ország számára jelentős gazdasági előnyt hordoz, míg az egyének és a családok számára rengeteg új lehetőséget kínál.
- Az Állami Számvevőszék frissen megjelent elemzése azt értékeli, milyen lehetőségeket és kihívásokat támaszt a távmunka és az otthoni munka szélesebb alkalmazása, valamint, hogy a járvány nyomán milyen tapasztalatok születtek és azok milyen hatással vannak a munka világára. Hogyan látja, kijelenthető, hogy a távmunka nyertese a család?
Úgy fogalmaznék inkább, hogy a család is lehet a nyertese. Hiszen vannak olyan munkavállalók, akik azért nem tudtak eddig teljes munkaidőben dolgozni, mert – például gyerekek gondozása vagy az idős rokonok ápolása miatt - nem tudtak távol lenni a családjuktól. Mivel napjainkban az értekezletek, a konferenciák és a képzések széles köre is az online térben zajlik, így a munkavállalóknak ezen alkalmak miatt sem kell már hosszú napokat távol tölteni a családjuktól.
Fontos beszélni azokról is, akiknek a távmunka miatt nem kell naponta hosszú órákat ingázni az otthonuk és a munkahelyük között. Rengeteg olyan fiatal van, akik az elmúlt években azért kényszerültek a fővárosba, vagy nagyobb városokba költözni, mert az otthonuk környezetében nem találtak a végzettségüknek megfelelő munkahelyet. Úgy gondolom, hogy számukra is nagy lehetőségeket kínálnak a foglalkoztatásban végbement átalakulások.
Talán bele sem gondolunk, de az otthoni munkavégzés lehetősége jelentős hatást gyakorolhat az ingatlanpiacra is. Beruházások, ingatlanfejlesztések kezdődhetnek meg azzal a céllal, hogy a háztartás minden dolgozó tagja számára megfelelő, kényelmes munkakörnyezetet kerüljön kialakításra a családi otthonban. Az ingatlanárak változásaiból pedig már az is egyértelműen látszik, hogy a járvány okozta bezártság hatására egyre több család keresi otthonát az agglomerációban. Láthatjuk tehát, hogy a foglalkoztatás átalakulása sokkal jelentősebb változásokat hordoz a környezetünkben annál, mint, hogy ezentúl nem kell bejárni az irodába dolgozni. Magam részéről, őszintén hiszek egy pozitív, fenntartható átalakulásban, amely amellett, hogy az egyének és a családok számára rengeteg lehetőséget kínál, az egész ország számára jelentős gazdasági előnyt jelent majd.
- Már 2020 tavaszán arról beszélt egy interjúban, hogy új munkakultúra fog megjelenni és nagyobb teret kap majd a távmunka, a részmunkaidő és az otthoni munkavégzés is. Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet? Rugalmas megoldások születtek a munkaerő piacán?
Egészen mostanáig az Európai Unió átlagához képest elavultabb foglalkoztatási szerkezetet mutatott a magyar munkaerőpiac, azaz a munkavállalók jellemzően az otthonuktól távol, napi nyolc órában, a hét minden munkanapján dolgoztak.
A tavalyi év elején az életünket felforgató válság köszöntött be, amely amellett, hogy kényszereket szült, új lehetőségeket is mutatott a gazdaság szereplői számára. Hirtelen azok lettek a sikeres ágazatok, amelyek felismerték, hogy a működés, a foglalkoztatás, valamint a túlélés alapfeltétele az otthoni munkavégzés bevezetése. Azok tudtak az elmúlt időszakban a legeredményesebben működni, akik kihasználva az informatika, a digitalizáció és a nyugat-európai fejlődési trendek eredményeit, a leggyorsabban át tudtak állni és a leghatékonyabban meg tudták szervezni az otthoni munkavégzés, a távmunka körülményeit.
A dolgozók széles köre napjaikban már nem az irodákban vagy a munkahelyeken kezdik el a napi munkavégzést, hanem a saját otthonukban kialakított munkaállomásaikon. A munkavállalók részéről ez az új kényszerhelyzet sok esetben sokként hatott, különösen azok számára, akiknek az óvodák és az iskolák bezárása miatt a nevelési munka kihívásaival is meg kellett küzdeni. Úgy vélem azonban, hogy sikeresen kialakultak azok az új szokások, megoldások és élethelyzetek, amelyek révén ez a folyamat egy felzárkózási lehetőség lehet az országnak. Éppen ezért hosszútávon is fontos lesz felkészülni arra, hogy a foglalkoztatottak 15-20 százaléka, akár közel 1 millió ember is kerülhet abba a helyzetbe, hogy nem várják már őket az irodába. Ellenben olyan, eddig még nem létező, új munkahelyek jelenhetnek majd meg, amelyek távmunkában, otthonról teszik majd lehetővé a munkavégzést.
- Az oltás megérkezésétől, illetve a tömeges oltás kezdetétől sokan várják a visszarendeződést a munkaerőpiacon is. Mit gondol erről?
Véleményem szerint a járványhelyzet leküzdése után is fennmaradnak majd a foglalkoztatásban végbement változások.Egyrészt azért, mert ez a munkaadóknak hatékony, illetve rugalmas munkavégzést jelenthet, másrészt a munkavállalóknak is kedvez, hiszen a munkájukat a magánéletükhöz, a saját élethelyzetükhöz tudják igazítani.
Természetes, hogy mindenki visszavágyik a korábban megszokott életéhez. Lesznek olyan munkavállalók, cégek, intézmények, akiknél erősebb lesz az ösztönzés a visszarendeződés irányába, a másik oldalon viszont ott lesznek azok, akik megtapasztalták a rugalmasabb munkavégzés előnyeit és tudatosan keresni fogják azokat a munkalehetőségeket, amelyek nem kívánják meg adott esetben a napi több órás ingázást az otthonuk és a munkahelyük között.
Úgy vélem azonban, hogy sem a visszarendeződés, sem pedig a változás nem lesz teljes körű. Hogy kinél, melyik irányba billen majd a mérleg nyelve, az attól függ, hogy a munkáltatók mennyire tudnak felnőni ahhoz a kihíváshoz, hogy biztosítsák a folyamatos átmenetet a dolgozóiknak.
Néhány éven belül azonban mindenki számára elkerülhetetlenné válik majd az igazodás a megváltozott munkaerőpiaci helyzethez, akkor azonban már nem a járvány, hanem a világpiaci helyzet fog nyomást gyakorolni a munkáltatókra.
