Magyarország jogrendszerének legfőbb alapköve tíz évvel ezelőtt újult meg és került elfogadásra, amely a nemzeti és európai értékek iránt elkötelezve olyan alkotmányos garanciákat teremtett meg, amelyek immáron a közpénzzel és közvagyonnal gazdálkodó szereplőket felelős, átlátható és elszámoltatható gazdálkodásra kötelezi.
Az Állami Számvevőszék az Alaptörvény 10. évfordulója alkalmából 2021. november 4-én szakmai konferenciát szervez, amelynek fókuszában az Alaptörvény közpénzügyekre, illetve az ÁSZ intézményi feladatkörére gyakorolt hatása áll majd, főként azzal a céllal, hogy az elmúlt tíz esztendő kiemelkedő, a közpénzügyek területén elért eredményeit összefoglalja, illetve a megszerzett tapasztalatok és tudás megosztásával, e területen további fejlődést kezdeményezzen
Az új Alaptörvényben lefektetett közpénzügyi szabályok az Állami Számvevőszék függetlenségét és ellenőrzési jogosítványait is megerősítették, felértékelve ezáltal a szervezet súlyát és szerepét. Az elfogadást követően, első sarkalatos törvényként az Állami Számvevőszékről szóló törvényt fogadta el az Országgyűlés, amely rögzíti: „az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését”.
Az Állami Számvevőszék – mint közpénzügyi garantőr szervezet – legfőbb alkotmányos küldetése, hogy támogassa az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében lefektetett alapelvek – úgymint törvényesség, átláthatóság, célszerűség, eredményesség, a közélet tisztaságának elve – gyakorlati érvényesülését és fejlesztését. Az Állami Számvevőszék célja tehát nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem az, hogy pozitív változások elindításával és fenntartásával a jogállamiság feltételeinek megteremtéséhez közpénzügyi szempontból járuljon hozzá.
