Az ország versenyképességét az szolgálná a leginkább, ha a kormány csökkentené a járulékokat – mondta lapunknak az Állami Számvevőszék vezetője. Domokos László szerint a mérséklésért cserébe az állam arra kérhetné a munkaadókat, hogy emeljék meg dolgozóik fizetését. A lépés így összetett folyamatot indíthatna el: csökkennének a közterhek, változó nagyságú, de széles körű béremeléshullám indulhatna el, a pluszjuttatásért pedig teljesítménynövekedést követelhetnének meg a munkaadók. Az elnök úgy véli: a járulékcsökkentésre mihamarabb sort kell keríteni, a fedezetet pedig a feketegazdaság visszaszorítása nyomán a közkasszába érkező többletbevétel adhatná.
– Egyre többször beszélnek a gazdasági kormányzat irányítói a járulékok csökkentéséről. Ön szerint volna lehetőség a mérséklésre?
– A helyzet úgy áll, hogy nemcsak lehetőség van a járulékcsökkentésre, de a lépés szükségesnek is mutatkozik. Az Állami Számvevőszék az utóbbi időben többször is rámutatott, hogy az államháztartás helyzete megfelelő, a költségvetés stabil, vagyis az ország pénzügyei rendben vannak. Rögzíthetjük ugyanakkor azt is, hogy hazánk versenyképességén van még mit javítani, ehhez pedig a közterhek mérséklése elengedhetetlen.
– Mennyiben javítaná az ország helyzetét a járulékcsökkentés?
– A társadalombiztosítás bevételeit egyfelől a magánszemélyek járulékbefizetései, másfelől azok az összegek adják, amelyeket a vállalkozások rónak le szociális hozzájárulási adó címén. A tételek csökkentése növelhetné a fogyasztást, gyarapíthatná a megtakarításokat, s a lakossági állampapír-vásárlások révén akár az államadósságot is kedvezően befolyásolhatná. De serkenthető a beruházási kedv is: a kiengedés új befektetőket csábíthatna Magyarországra, így növelve az állásajánlatok számát. Jól látható, hogy az intézkedéshez előnyök sora fűződhetne. Arra persze nagyon kell ügyelni, hogy a lépés ne ingassa meg a nyugdíjkasszát, s ne befolyásolja hátrányosan az egészségügy finanszírozását. Úgy vélem, a nem várt hatások könnyen elkerülhetők.
– Számítások szerint egyszázaléknyi csökkentés kilencvenmilliárdos kiesést jelentene a közkasszának. Volna ekkora fedezet?
– Mindenekelőtt szeretném kiemelni, hogy a tavalyi és az idei esztendő merőben más a korábbiakhoz képest. Az adóbevételek ugyanis nem maradtak el a tervezettől, sőt bőven túlhaladták azokat. A kétségkívül kedvező jelenségben döntő szerepet játszanak a feketegazdaság visszaszorításáért meghozott intézkedések. Példaként említhetem az online pénztárgépek rendszerét, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzését, de azt is, hogy az adóhivatal átalakítja, modernizálja adóbeszedési gyakorlatát. A gazdaság fehérítése, az illegalitás visszaszorítása adhatja meg a fedezetet a járulék, illetve az adókulcsok csökkentéséhez. Fontos azonban, hogy a fehérítés fenntartható legyen.
– Hogyan lehet fenntartható a gazdaság kifehérítése?
– Ehhez egyrészt az kell, hogy a kormányzat ne elégedjen meg az eddigi eredményekkel, s időről időre újabb hathatós intézkedéseket hozzon. Ilyennek tűnik például a pénztárgéprendszer kiterjesztése, az online számlázás bevezetése vagy a készpénzforgalom tervbe vett visszaszorítása. De az is elengedhetetlen, hogy a kifehérítésből származó többletet az állam rövid úton visszajuttassa az adófizetőknek. Ennek legjobb módja a közterhek, például a járulékok csökkentése.
– Milyen ütemterv szerint lehetne véghezvinni a mérséklést, s mennyit kellene faragni a járulékokon a megfelelő eredmény eléréséhez?
– A részletek meghatározása politikai döntés, s mint ilyen, a kormány feladatkörébe tartozik. Annyit azonban megjegyeznék, hogy a jelenlegi viszonyok között komoly előnyökkel kecsegtet az elképzelés, a járulékcsökkentésre így mihamarabb sort kellene keríteni. Ugyanakkor érdemes volna arra kérni a munkaadókat, hogy a kiengedés fejében emeljék dolgozóik bérét – ezt az igényt a kormányzat a bértárgyalásokon érvényre is juttathatná. Ez ügyben persze fontos a hatékonyság és a teljesítmény növekedésének kikötése is, vagyis béremelésben azok és olyan mértékben részesülhetnének, akik többet és jobban dolgoznak. A járulékcsökkentéssel így az állam összetett folyamatot indítana el: mérsékelne a terheken, változó nagyságú, de széles körű béremelés következhetne be, miközben fejlődne, jobban működne a gazdaság. Röviden, versenyképesebb lenne az ország. A teherenyhítés jelentős költségvetési hatása miatt egyébként úgy gondolom, a járulékcsökkentés több lépcsőben, s akár több éven keresztül történhetne meg.
Jakubász Tamás
