Angol, kanadai, görög, olasz, kínai és brazil tapasztalatokat is felhasznál az Állami Számvevőszék ahhoz, hogy 2024-ben korrupciómentes olimpiát rendezhessen Magyarország. A jövő év tavaszán Budapesten gyűlnek össze azon államok számvevői, ahol az elmúlt másfél évtizedben ötkarikás játékokat tartottak. A külföldi ismeretek már csak azért is fontosak lehetnek, mert utóbb nem egy országban komoly hiányosságokat, visszaéléseket tártak fel a sportesemények kapcsán.
Újabb állomásához érkezik jövő tavasszal a 2024-es magyar olimpiai pályázat ügye. A jövő év elején több olyan ország számvevői érkeznek Budapestre, ahol az utóbbi másfél évtized alatt nyári vagy téli olimpiát rendeztek.
– A szakmai eszmecserén fontos ismeretekhez juthatnak a magyar szakemberek – mondta a Magyar Időknek Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Az egyeztetésen a külföldi számvevők arról adnak majd átfogó tájékoztatást, miként ellenőrizték a hazájukban megtartott ötkarikás játékok szabályszerűségét, és adott esetben hogyan leplezték le a visszaéléseket. Ezek mellett szó esik arról is, milyen korrupciós és más jogsértések merülhetnek fel az olyan nagyberuházásoknál, mint az olimpia. – A hatalmas sportesemény megrendezése tulajdonképpen közpénzből finanszírozott építkezések és vásárlások egybefüggő sorozata – mutatott rá Domokos László, hozzátéve: jó előre meg kell határozni azokat az ellenőrző módszereket és megoldásokat, amelyekkel a legalacsonyabbra szorítható a korrupció kockázata. A nemzetközi – így például angol, kanadai, görög, olasz, kínai és brazil – tapasztalatok ebben segítik majd az Állami Számvevőszéket.
– A külföldi történések felidézése mindenképpen hasznos lesz, már csak azért is, mert akadtak olyan országok, ahol utóbb számos büntetőeljárást indítottak a törvénysértések miatt – jegyezte meg az ÁSZ első embere.
Az Országgyűlés tavaly kérte fel a számvevőszéket arra, hogy szakmailag támogassa a XXXIII. olimpiai és a XVII. paralimpiai játékok 2024-es budapesti megrendezéséről szóló magyar pályázat előkészítőit. Az ÁSZ feladata, hogy foglalja össze, miként lehet garantálni, hogy a világraszóló rendezvényre szánt közpénzt törvényesen, szakszerűen, gazdaságosan és hatékonyan költsék el.
– A számvevőszék eddig egy tanulmányt készített, amely feltérképezte a nagyberuházásoknál jelentkező korrupciós kockázatokat, jelenleg pedig egy útmutatót dolgoz ki arra, miként lehet a veszélyeket kivédeni – mondta a munka állásáról Domokos László. Az elnök hozzátette: a jövő tavasszal sorra kerülő nemzetközi eszmecsere újabb fontos adalékokkal szolgálhat ahhoz, hogy – sikeres pályázás esetén – korrupciómentes olimpia lehessen a magyarországi.
Az ÁSZ vezetőjét a Magyar Idők más témákról is kérdezte. A közpénzek elköltését ellenőrző szervezet vezetőjeként Domokos László kifejtette álláspontját a járulék- és adócsökkentésről, a többéves béremelések hatásairól és a közmunkaprogramról. Ezek kapcsán kitért a 2008-as gazdasági válságra, a 2016-os esztendőt pedig – makrogazdasági szempontból – az aratás évének nevezte. A számvevőszék elnöke szót ejtett arról is, mit tehetne az állam, hogy az ország keleti és északi részében több munkahely jöjjön létre.
Az évértékelő interjú a 2016. december 23-i lapszámban jelenik meg.
Jakubász Tamás
