Magyarországon a hatalmi ágak mindegyikében kiépültek azok a rendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek megelőzéséhez - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az állami, kormányzati és igazságszolgáltatási szervezetek vezetőinek korrupció visszaszorítása érdekében szervezett éves találkozóján, 2017. december 11-én. Hozzátette: az ÁSZ 2017-es Integritás felmérése is igazolja, hogy az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest a hazai közintézmények integritás kockázatai trendszerűen csökkentek, rendszerszinten javult az integritás szintje a magyar közszférában.
2011. november 18-án az Állami Számvevőszék kezdeményezésére közös nyilatkozatot írt alá az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, az akkori Legfelsőbb Bíróság és az ÁSZ a korrupcióellenes harc hatékonyságának fokozása, eszköztárának bővítése, az intézmények korrupcióval szembeni ellenállóképességének összehangolt növelése érdekében. A nyilatkozathoz később csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint a Belügyminisztérium is, továbbá tavaly a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is kifejezte egyetértési szándékát. Az aláíró felek minden év végén, a Korrupció Elleni Világnap alkalmából szervezett találkozón számolnak be az elért eredményekről.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke emlékeztetett: az ÁSZ 10 éve kiemelt figyelmet fordít a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésre. Ennek keretében 2011-ben indította el a közintézmények integritását vizsgáló és fejlesztő kérdőíves kutatását, melynek hétéves felmérési időszaka az idei évben zárult le. A 2013-2017 között zajló Integritás felmérésekben összesen 5639 intézmény vett részt, melyek között voltak olyan szervezetek, amelyek minden évben, vagy több alkalommal is kitöltötték a kérdőívet, így az öt év alatt összesen 11 934 kitöltött, feldolgozható kérdőív érkezett be az Állami Számvevőszékhez. A kutatáshoz csak idén 3346 szervezet szolgáltatott adatot – háromszor annyi, mint a program indulásakor – emelte ki az ÁSZ elnöke.
A kutatás eredményei bizonyították, hogy a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot. Azoknál az intézményeknél ugyanis, amelyek legalább öt alkalommal részt vettek a kutatásban, a kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettségét jelző mutató több mint 12 százalékponttal magasabb, mint az egyszer résztvevők kontrollszintje – mondta Domokos László. Hozzátette: az integritás kultúra elterjedése hazánkban emellett a szabályozás szintjén is egyértelműen nyomon követhető. Különösen az elmúlt hét évben, a jogszabályok, iránymutatások, hivatásrendi etikai kódexek, kormányzati stratégiák az integritást erősítő, korábban nem ismert eszközöket vezettek be.
Ismertette: a
2017. december 11-én nyilvánosságra hozott felmérése olyan területekre fókuszál, ahol különösen jelentősek a közintézmények és a magánszektor találkozásából fakadó kockázatok. Ennek megfelelően megvizsgálta többek között a közszolgáltatások, a hatósági jogkörök, a közbeszerzések, és a szakértők alkalmazásának integritási helyzetét. Domokos László hozzátette: emellett az ÁSZ ellenőrzéseibe is beépítette az integritási kontrollok kiépítettségének és alkalmazásának értékelését. 2017-ben is több száz ellenőrzött szervezet esetében végezte el az integritást biztosító rendszerek ellenőrzését, amivel hozzájárult az ellenőrzött szervezetek korrupció elleni védettséget biztosító rendszereinek fejlesztéséhez.
