Az Országgyűlésben megkezdődött a mai napon Magyarország 2017. évi központi költségvetési törvényjavaslatának általános vitája. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felszólalását követően Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke tartotta meg fél órás expozéját. Domokos László beszédében ismertette az ÁSZ véleményének részleteit.
Domokos László, az ÁSZ elnöke expozéjában kifejtette, hogy 1990 óta az idei év a 27-dik, mikor az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének eleget téve az Országgyűlés számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről. Az ÁSZ véleménye szerint a törvényjavaslat – egy előírás kivételével – megfelel az Alaptörvényben, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben, valamint az államháztartásról szóló törvényben meghatározott követelményeknek. A költségvetési törvényjavaslat egésze megalapozott, a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés teljesülése esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek- összegezte Domokos László az ÁSZ vélemény megállapításait.
Az ÁSZ elnöke felszólalásában hangsúlyozta: a 2017. évi költségvetésnek a törvényjavaslat végrehajtása esetén teljesül az államadósság-szabály. A költségvetési törvényjavaslat teljesíti azt a követelményt is, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított egyenlege nem lehet kedvezőtlenebb a GDP három százalékának megfelelő hiánynál. A költségvetési törvényjavaslat a központi alrendszer hiányát a GDP 3,1%-ban állapította meg, az ebből – a 479/2009/EK rendelet szerint – levezetett kormányzati szektor hiánya várhatóan a GDP 2,4%-át éri el. Domokos László ugyanakkor kiemelte, hogy a GDP előrejelzésének helyességét az ÁSZ nem ellenőrizte, mivel a gazdasági prognózisok helyességének elbírálása nem tartozik az ÁSZ kompetenciájába.
Domokos László expozéjában kitért arra, hogy a kormányzati számítások szerint a strukturális hiány 2017-ben a GDP 2,1 százalékát teszi ki. Magyarországnak az aktuális, azaz a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó Konvergencia Programja a középtávú hiánycélt 2017-re a GDP 1,5 százalékában határozza meg, ennél pedig a strukturális hiány 2,1 százalékos mértéke nagyobb hiányt jelent. Következésképpen nem teljesül az a jogszabályi előírás, amely szerint a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével. Az összhang hiánya azonban szankciót nem von maga után. A következő évek költségvetésének tervezésénél erőteljesebben törekedni kell majd a középtávú költségvetési hiánycél elérésére – fűzte hozzá Domokos László.
Az ÁSZ elnöke ismertette, hogy a költségvetés ún. meghatározó előirányzatai – a bevételi, illetve a kiadási főösszeg 0,5%-át elérő előirányzat – tervezésének tételes ellenőrzése alapján vizsgálta az ÁSZ a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságát. Az ÁSZ ellenőrzése során a költségvetési tervezet bevételi előirányzatai 90,0 százalékának, kiadási előirányzatai 82,8 százalékának megalapozottságát ellenőrizte, ez alapján állapította meg, hogy az ellenőrzött kiadási előirányzatok 99,2%-a megalapozott, 0,5%-a részben megalapozott és 0,3%-a nem megalapozott, továbbá az ellenőrzött bevételi előirányzatok 99,9%-a megalapozott, 0,1%-a részben megalapozott. Hozzátette: az ellenőrzés kockázatosnak ítélt meg 5,6 milliárd Ft bevételi előirányzat – a Norvég Alap esetében – teljesülését, valamint megállapította annak kockázatát, hogy egyes kiadások összesen 62,7 milliárd Ft összeggel meghaladják a tervezett előirányzataikat. Ezen kockázatok mértéke nem haladja meg a költségvetésbe beállított tartalékok mértékét - tette hozzá Domokos László, továbbá felhívta a figyelmet arra az általános kockázatra, amit a felülről nyitott, az év közben törvénymódosítás nélkül is túlléphető előirányzatok magas, a költségvetés kiadási főösszegének 53,3%-os aránya jelent.
Az ÁSZ Vélemény megállapítása szerint a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés megvalósulása esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek. Az expozé során Domokos László hangsúlyozta: az ÁSZ véleménye nem tér ki a törvényjavaslat indoklásának részét képező gazdasági prognózis értékelésére, mivel a Költségvetési Tanács megalakulása óta a kormányzati makrogazdasági prognózis hitelességét a Tanács véleményezi.
Az ÁSZ elnöke expozéja során hangsúlyozta a költségvetés pozitív tényezőit is, miszerint a költségvetés fedezetet teremt az uniós források nagyarányú felhasználásának társfinanszírozásához, illetve szükséges mértékű megelőlegezéséhez. Kiemelte, hogy a költségvetés megfelelő fedezetet biztosít az állami közoktatási intézményrendszer működtetéséhez, ideértve a szakképzési intézményeket is, továbbá jelentős többletforrásokat tartalmaz az egészségügyben felhalmozódott bérezési, likviditási és egyéb feszültségek mérséklésére.
Domokos László felszólalása végén kijelentette: a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés megvalósulása esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek, idén minden adóbevételi és az állami tulajdon hasznosításával összefüggő előirányzatot megalapozottnak és teljesíthetőnek minősített az ÁSZ.
