''Ahol nincs rend, ott nincs fejlődés'' - Domokos László az ellenőrzésről
2011-04-06 08:35
Változott az önkormányzati ellenőrzések módszertana, az eddig alkalmazott metodika ugyanis azzal, hogy négy évre előre megmondta, hogy hova megy a számvevőszék, nem vette figyelembe a környezet változását - derült ki Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének a Gazdasági Rádiónak adott interjújából.
Domokos László szerint korábban az határozta meg, hogy hol lesz ellenőrzés, hogy éppen mikor ért rá, és hova tudott elmenni a szervezet, miközben az eladósodási és a gazdálkodási problémák miatt egyes önkormányzatok nem biztos, hogy ki tudják várni, hogy sorra kerüljenek. Az új rendszerben az ÁSZ ezért nem konkrét ellenőrzési helyeket hirdet meg, hanem csak szempontokat tesz közzé. A szempontok között ott van az adósságkockázat és a vagyongazdálkodási kockázat, figyelembe veszik az előző évek utóellenőrzéseinek kockázatait, illetve az egyéb jelzéseket, bejelentéseket is. Az ÁSZ indikátorok alapján besorolja az önkormányzatokat. A számvevőszék jelenleg is fejleszti a modellt, pluszinformációkat kér, az év második negyedévében pedig egy helyszíni ellenőrzéssel egybekötött program is indul majd.
Domokos László szerint az új ellenőrzési módszertan a banki stressztesztekhez hasonló tesztrendszer. A rendszernek gyors és rugalmas jelzőképességűnek kell lennie, az ÁSZ elnöke pedig azt mondta, hogy a szervezet szűk ellenőrzési kapacitásai ellenére is egy hatékonyabb, eredményesebb és ezáltal több hozzáadott értéket teremtő ellenőrzést lehet így létrehozni.
„A magyar önkormányzati szféra ezermilliárd körüli adósságot halmozott föl és 11 ezer milliárd forintnyi vagyona van. Tehát ez alig 10 százalékos eladósodás, önmagában ennek az arányszámnak nem kell automatikusan pánikot keltenie" - mondta Domokos László, aki szerint oda kell figyelni a kérdésre, mert korábban évente 8-10, jellemzően kisebb önkormányzat ment csődbe, most meg nagyvárosi és megyei szinteken is komoly gondok vannak.
Domokos László szerint fontos változás az is, hogy azok a vállalatok is bekerültek az ellenőrzési körbe, amelyeknél az önkormányzat 50 százaléknál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az év közepe táján például el is indul a fővárosi BKV közvetlen helyszíni ellenőrzése. „Ma sem tudom azt mondani, hogy megnyugtatóak a BKV-nál folyó metróberuházás körülményei, hiszen sem a határidőt, sem pedig a bekerülési összeget nem tudjuk" - mondta az ÁSZ elnöke, aki szerint a szabályosság tekintetében is komoly gond van. Domokos László elmondta: 60 milliárd forintot vezényelt vissza az Európai Unió a beruházásból, amit 79 százalékban a központi költségvetés, 21 százalékban pedig a fővárosi lakosság fog kifizetni. „Ahol nincs rend, ott hiába van beruházás, ott nem lesz fejlődés, nem lesz fejlesztés, nem lesz jobb minőség. Azt gondolom, ezt sok helyen láthattuk" - mondta Domokos László.
Tavaly az ÁSZ több fővárosi kerületet is ellenőrzött. Domokos László szerint fontos előrelépés volt, hogy a fővárosban is növekedett az ÁSZ munkájával kapcsolatos nyilvánosság, a számvevőszék ugyanis szakítva az eddigi gyakorlattal a kerületi ellenőrzések után is tartott sajtótájékoztatót, így a lakosság is jobban megismerhette a jelentéseket. „Tízmillió ember véleménye nélkül az Állami Számvevőszék megállapításai se tudnak eredményt elérni" - mondta az ÁSZ elnöke, aki szerint az ÁSZ cselekvésre kíván ösztönözni, és így egyre komolyabb következményei vannak a jelentéseknek is. „Én úgy látom, ebben változás történt" - mondta Domokos László, aki szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy az emberek egyre inkább érzik, hogy az ő pénzükről van szó, így a jelentések hatása is nagyobb lett.
Domokos László szerint a jelentések alapján a fővárosi kerületek között vannak kiegyensúlyozottabbak és problematikusabbak, de pénzügyileg jellemzően a kerületek jobb állapotban vannak, mint a vidék. A kerületekben a pénzhiány növekedésével több hitelt kell felvenni, ami a fegyelmezettséget is növeli - tette hozzá Domokos László, aki elmondta: jó célkitűzésnek tartja, hogy az országban kevesebb adókulcs legyen, csökkenjen az adóterhelés, a szolgáltatások színvonala pedig emelkedjen. „Ebben a kerületeknek is van feladata bőven, és ez sok esetben fájdalmas is tud lenni" - mondta az elnök, aki szerint például az önkormányzati intézmények számát is lehet csökkenteni, egy átlagintézmény vezetése ugyanis több tízmillió forint többletköltséget jelenthet.
Domokos László elmondta: nagyon eredményes volt az ÁSZ előremutató önkormányzati gazdálkodási megoldásokat népszerűsítő programja. Az ÁSZ „A jó példa legyen ragadós! Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál" címmel szervezett szemináriumsorozatot, ami áprilisban folytatódik. A szemináriumokon a bevált megoldásokat alkalmazó önkormányzatok példáit ismerhetik meg a programban résztvevő egyéb önkormányzatok.
Domokos László szerint korábban az határozta meg, hogy hol lesz ellenőrzés, hogy éppen mikor ért rá, és hova tudott elmenni a szervezet, miközben az eladósodási és a gazdálkodási problémák miatt egyes önkormányzatok nem biztos, hogy ki tudják várni, hogy sorra kerüljenek. Az új rendszerben az ÁSZ ezért nem konkrét ellenőrzési helyeket hirdet meg, hanem csak szempontokat tesz közzé. A szempontok között ott van az adósságkockázat és a vagyongazdálkodási kockázat, figyelembe veszik az előző évek utóellenőrzéseinek kockázatait, illetve az egyéb jelzéseket, bejelentéseket is. Az ÁSZ indikátorok alapján besorolja az önkormányzatokat. A számvevőszék jelenleg is fejleszti a modellt, pluszinformációkat kér, az év második negyedévében pedig egy helyszíni ellenőrzéssel egybekötött program is indul majd.
Domokos László szerint az új ellenőrzési módszertan a banki stressztesztekhez hasonló tesztrendszer. A rendszernek gyors és rugalmas jelzőképességűnek kell lennie, az ÁSZ elnöke pedig azt mondta, hogy a szervezet szűk ellenőrzési kapacitásai ellenére is egy hatékonyabb, eredményesebb és ezáltal több hozzáadott értéket teremtő ellenőrzést lehet így létrehozni.
„A magyar önkormányzati szféra ezermilliárd körüli adósságot halmozott föl és 11 ezer milliárd forintnyi vagyona van. Tehát ez alig 10 százalékos eladósodás, önmagában ennek az arányszámnak nem kell automatikusan pánikot keltenie" - mondta Domokos László, aki szerint oda kell figyelni a kérdésre, mert korábban évente 8-10, jellemzően kisebb önkormányzat ment csődbe, most meg nagyvárosi és megyei szinteken is komoly gondok vannak.
Domokos László szerint fontos változás az is, hogy azok a vállalatok is bekerültek az ellenőrzési körbe, amelyeknél az önkormányzat 50 százaléknál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az év közepe táján például el is indul a fővárosi BKV közvetlen helyszíni ellenőrzése. „Ma sem tudom azt mondani, hogy megnyugtatóak a BKV-nál folyó metróberuházás körülményei, hiszen sem a határidőt, sem pedig a bekerülési összeget nem tudjuk" - mondta az ÁSZ elnöke, aki szerint a szabályosság tekintetében is komoly gond van. Domokos László elmondta: 60 milliárd forintot vezényelt vissza az Európai Unió a beruházásból, amit 79 százalékban a központi költségvetés, 21 százalékban pedig a fővárosi lakosság fog kifizetni. „Ahol nincs rend, ott hiába van beruházás, ott nem lesz fejlődés, nem lesz fejlesztés, nem lesz jobb minőség. Azt gondolom, ezt sok helyen láthattuk" - mondta Domokos László.
Tavaly az ÁSZ több fővárosi kerületet is ellenőrzött. Domokos László szerint fontos előrelépés volt, hogy a fővárosban is növekedett az ÁSZ munkájával kapcsolatos nyilvánosság, a számvevőszék ugyanis szakítva az eddigi gyakorlattal a kerületi ellenőrzések után is tartott sajtótájékoztatót, így a lakosság is jobban megismerhette a jelentéseket. „Tízmillió ember véleménye nélkül az Állami Számvevőszék megállapításai se tudnak eredményt elérni" - mondta az ÁSZ elnöke, aki szerint az ÁSZ cselekvésre kíván ösztönözni, és így egyre komolyabb következményei vannak a jelentéseknek is. „Én úgy látom, ebben változás történt" - mondta Domokos László, aki szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy az emberek egyre inkább érzik, hogy az ő pénzükről van szó, így a jelentések hatása is nagyobb lett.
Domokos László szerint a jelentések alapján a fővárosi kerületek között vannak kiegyensúlyozottabbak és problematikusabbak, de pénzügyileg jellemzően a kerületek jobb állapotban vannak, mint a vidék. A kerületekben a pénzhiány növekedésével több hitelt kell felvenni, ami a fegyelmezettséget is növeli - tette hozzá Domokos László, aki elmondta: jó célkitűzésnek tartja, hogy az országban kevesebb adókulcs legyen, csökkenjen az adóterhelés, a szolgáltatások színvonala pedig emelkedjen. „Ebben a kerületeknek is van feladata bőven, és ez sok esetben fájdalmas is tud lenni" - mondta az elnök, aki szerint például az önkormányzati intézmények számát is lehet csökkenteni, egy átlagintézmény vezetése ugyanis több tízmillió forint többletköltséget jelenthet.
Domokos László elmondta: nagyon eredményes volt az ÁSZ előremutató önkormányzati gazdálkodási megoldásokat népszerűsítő programja. Az ÁSZ „A jó példa legyen ragadós! Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál" címmel szervezett szemináriumsorozatot, ami áprilisban folytatódik. A szemináriumokon a bevált megoldásokat alkalmazó önkormányzatok példáit ismerhetik meg a programban résztvevő egyéb önkormányzatok.