Kihelyezett ünnepi ülést tartott a megyei közgyűlés március 12-én Gyomaendrődön, a Katona József Városi Művelődési Központban. A Hármas-Körös partján fekvő város nem először adott otthont a megyei testületnek, hiszen a Békés vármegyei védbizottmány 1849. augusztus 13-tól Gyomára helyezte székhelyét, és 1849. augusztus 16-án itt tartotta meg utolsó ülését. Épp tíz évvel ezelőtt is hasonló kihelyezett ünnepi ülés volt Gyomaendrődön.
A rendezvény koszorúzással kezdődött. A református templom kertje mellett álló Hősök emlékművénél Mészáros Tibor színművész mondta el Simonyi Imre költő gondolatait a szabadságról, majd emlékezés jeleként a megye koszorúját Domokos László elnök, Farkas Zoltán alelnök és dr. Dávid Sándor főjegyző helyezte el, illetve a gyomaendrődi önkormányzat nevében Várfi András polgármester, Csányi István alpolgármester és dr. Csorba Csaba jegyző koszorúzott. A művelődési központ udvarán a kihelyezett megyei közgyűlés emlékére Domokos László, Farkas Zoltán, Várfi András és Csányi István fát ültetett.
A művelődési központ nagytermében Domokos László nyitotta meg az ülést, majd Várfi András mutatta be röviden Gyomaendrődöt. A polgármestere hangsúlyozta, hogy városuk komoly természeti és kulturális értékekkel rendelkezik. A Hármas-Körös mellett ott a 16 holtág és a Ligetfürdő gyógyvize. A négy templom pedig a kulturális gazdagságot jelzi.
A rendezvény koszorúzással kezdődött
- Az 1848-as forradalom és szabadságharc a nemzet összefogásáról szólt - fogalmazott ünnepi beszédében Domokos László. - Azért szeretjük, mert meg tudjuk idézni belőle a közös hitet, a magyarok szabadságvágyát. Egyetlen más nemzeti ünnepünkhöz sem kötődik ennyi érzelem. A közös hitre való emlékezés most is reménnyel tölt el bennünket, ez azt bizonyítja, hogy a magyarok összetartók és bizakodók. Akkor, vagyis 1848 áprilisában felelős, dolgozni, építeni akaró és változtatni képes emberek álltak az ország élére. Olyan államférfiak, akik tudták, hogy nincsen előre elkészített út, csak olyan, amelynek köveit személyesen rakják le. Vezetők nem a nyugati minta másolásába fogtak, hanem az ország saját pályáját keresték. Nem válságot kezeltek. Nem hivatkoztak a nehézségekre, nem keresték a kifogást, nem menekültek a munka elől.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc a nemzet összefogásáról szólt
A megyei közgyűlés elnöke kifejtette, a reformkorban komoly viták bontakoztak ki az országgyűléseken a jobbágykérdésről, a közteherviselésről. Mindenki egyet akart: változtatni, modernizálni, de sokan sokféleképpen képzelték el a reformok bevezetését. A különböző elképzeléseket megvitatták, egyeztették az álláspontokat. Ők is tudták, hogy mélyreható reformokat csak széles körű egyeztetéssel lehet bevezetni. Széchenyi és Kossuth, Deák és Batthyány képesek voltak a cél érdekében összefogni, meghallgatni egymást, kikérni egymás véleményét, hiszen tudták, a nemzet jövőjéről van szó. Hosszú előkészítő munka után alakult ki az a reformprogram, melynek megvalósításáért tömegek vonultak az utcára békésen, hogy hitet tegyenek a nemzeti akarat mellett.
- Mindenkinek van története '48-ról! - jelentette ki Domokos László. - Minden településen van nyoma, emléke a szabadságharcnak, így Gyomaendrődön is. Petőfi Sándor 1849. július 5-én Szarvasról érkezett a gyomai városházára. Mezőberénybe indulása előtt lelkesítő beszédet intézett a gyomai néphez. A Békés vármegyei védbizottmány székhelyét 1849. augusztus 13-tól Gyomára helyezte. Itt tartotta utolsó ülését 1849. augusztus 16-án.
A reformkorban komoly viták bontakoztak ki az országgyűléseken a jobbágykérdésről, a közteherviselésről
Az elnöke szólt arról, Békés vármegyében a közgyűlés május 3-án Gyulán ünnepélyes keretek között hirdette ki az áprilisi törvényeket. Ugyanekkor alakult meg a megszűnt nemesi közgyűlés helyett az az új testület, amelyben a megyei tisztségviselők mellett a települések képviselői is helyet kaptak, legtöbbször értelmiségiek, tisztviselők, papok. Mindannyian üdvözölték a változásokat és tudták, hogy ez mérföldkő Békés vármegye életében. A mostani közgyűlés az ő munkájukat folytatja. Békés megye érdekeit szem előtt tartva olyan döntéseket hoznak, melyek a megye - szűkebb hazánk - javát szolgálják. Ezt az elődeiktől kapott örökséget őrzik és adják át utódaiknak a reformkori szellemiség újító szándékával. Ezt teszi a megyei önkormányzat, amikor érdekeket képvisel és véd, értékeket őriz és fejleszt, a megye egészében gondolkodik és közszolgáltat.
- Március idusa jelképezi számunkra azt a reményt, hogy minden zsarnokság megroppantható - fogalmazott Domokos László. - A forradalom minden évben újra megszületik a szívünkben. Most nekünk kell folytatni a 48-as nemzedék ma is aktuális elképzeléseit. Bár most már mások a célok, de most is megvan az a nemzeti összefogás, mely új irányt szabhat Magyarország számára. Magyarországon ma újra a változás és változtatni akarás egyre erősödő vágya hallatszik. Tudjuk, hogy ez így nem mehet tovább. Azt is tudjuk, hogy merre kell tovább haladni. Itt az idő az újrakezdésre, itt az idő a nemzet felemelésére, olyan változásokra, melyek visszaadják a közös hitet, amely 1848-ban elődeinknek is erőt adott Magyarország új jövőjének alakításához.
A művelődési központ udvarán a kihelyezett megyei közgyűlés emlékére egy emlékfát is elültettek
A város ünnepi gálaműsorában Kiszely Zoltán színművész a Pallas nagylexikon „Hazaszeretet" szócikkéből adott elő részletet, a Körösmenti Táncegyüttes tagjai besorozó verbunkot táncoltak, a Kis Bálint Általános Iskola tanulói irodalmi műsort mutattak be, majd a Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórusa lépett színpadra. Végül Farkas Zoltán alelnök avató beszéde után Domokos László és Várfi András leplezte le az ünnepi megyei közgyűlés emlékét megörökítő márványtáblát a művelődési központ falán.
Forrás: M.L.
Feltöltő: G.T.
Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: Kihelyezett ünnepi ülés Gyomaendrődön